Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

134 latban fordulhatna e!o, amire a jelen esetben azért nem kerülhet sor, mert az 1940. évi augusztus 11-én megatrtott alperesi közgyűttVnek e tárgyban meghozott és az igazgatóság említett intézkedését jóváhagyó határozatát az arra jogosult részvényesek meg nem támadták, a felperes pedig, mint aki az alperesnek nem rész vényese, azt meg nem támadhatta. Ennél az elfoglalt jogi álláspontnál fogva feleslegessé vált annak vizsgálata, hogy az alperes igazgatósága jogos és kellő alappal bíró okból utasította-e el a felperesnek a könyvek és melléklelei betekintésére irányuló kérelmét, miért is ez irányban tényállás megállapítására, illetve az elsőbíróság által megállapított tényállásnak ebben a tekintetben való kiegészítésére nem volt szükség. (Győri ítélőtábla P. II. 1350/1940.) A K. T. 192. §-ához. 1gazgatósági tagok létszámcsökkenése. Az alapszabályok 34. §-ának 2. bekezdése szerint az igazgatósági ülés határozatképességéhez legalább három tag jelenete szükséges. A K. T. 192. §-a értelmében, ha az igazgatósági tagok száma a határozatképességhez alapszabályilag kikötött számra csökkent, az igazgatóság tagjai csak közgyűlésen mondhatnak le érvényesen. Erre tekintettel törvényellenes az alapszabályok 32. §-ának 4. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint, ha az igazgatósági tagok száma kettőre apadt, az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hiv össze, amely a kilépett igazgatóság tagok hevébe és azok hátralévő időtartamára új igazgatósági tagokat választ. Az igazgatósági tagok száma közgyűlésen kívül lemondással nem apadhat három alá, mert az ilyen lemondás érvénytelen. (Budapesti tábla P. VI. 175/1947/4.) A K. T. 193. §-ához. Igazgató bejegyzése a cégjegyzékbe. A K. T. 7. §-a értelmében a cégjegyzékbe a törvény által előszabott bejegyzések vezetendők be. Eszerint a társasági tisztviselőknek olyan címei, melyeket a K. T. nem említ, melyekhez ezért nem is köti a cégjegyzési jogosultságot, bejegyzés tárgyát nem képezhetik. Az állandó bírói gyakorlat azonban olyan esetben, midőn a társaság alapszabályai különbséget tesznek egyrészt a társasági tisztviselők, másrészt a fontosabb teendőkre utaló címeket viselő társasági tisztviselők cégjegyzési joga és módja tekinteté-