Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

I 131 gával tartozik teljesíteni és ha szakértelem nélkül ily felelősséggel járó és hozzáértést igénylő állást vállal el, már e&által vét a rendes kereskedő gondossága ellen és ha szakértelmének hiányát az ellenőrzés megfelelő módjával pótolni és az ellenőrzést szakértővel végeztetni elmulasztja, ennek következményeit viselni tartozik. (Kúria P. IV. 243/1943.) A K. T. 190. §-ához. Igazgatóság jogkörének korlátozása. A K. T. 190. §-a akként rendekezik ugyan, hogy az igazgatóság jogkörének az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatban megállapított korlátozásai harmadik személyek irányában joghatállyal nem bírnak. A szóbanforgó esetben azonban az igazgatóság képviseleti hatáskörének harmadik személyekkel szemben korlátozásáról nincs szó, mert a részvénytársaság közgyűlése által az alapszabályok 4. §a alapján a cégjegyzés módjára vonatkozóan hozott határozat csak a K. T. 185. §-ának keretében azt szabályozza, hogy névszerint megnevezett igazgatósági tagok a névszerint megnevezett igazgatósági tagok valamelyikével, vagy dr K. Imre cégvezetővel jegyezhetik a társaság cégét. A cégjegyzésnek ilymódon névszerinti meghatározással szabályozása a K. T. 190. §-ának rendelkezésébe tehát nem ütközik. E döntéssel nem ellentétes a Kúriának Pk. IV 261/1938/19. számú, az elsőbírósági végzésben hivatkozott határozata sem, mert az csak az igazgatósági tagoknak csoportos fa), b), c) csoport] bejegyzését zárja ki, kimondja, hogy azokat a harmadik személyek tájékoztatására rendelt cégjegyzékbe bevezetni nem lehet. A jelen esetben az igazgatóság a K. T. 186. §-a szerinti képviseleti jogát is állandóan gyakorolhatja, mert a közgyűlési határozat, hogy dr. K. Imre cégvezetőt is felhatalmazza az együttes cégjegyzésre, nem jelenti a névszerint megnevezett igazgatósági tagok cégjegyzési jogosultságának tiltott korlátozását, mégkevésbbé azoknak a cégjegyzésből való kizárását, mert a névszerint megnevezett igazgatósági tagok tagságának megszűnése esetén a közgyűlés újabb igazgatósági tagokat fog választani és így nem áll be az az eset, hogy a részvénytársaság cégét az igazgatósági tag csak egyedül dr. K. Imre cégvezetővel, vagyis az igazgatóságon kívül álló személlyel együtt jegyezze, ami különben kellő pótlás nélkül minden, a cégjegyzővel együttes cégjegyzés megengedésével bekövetkezik. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 10.384/1938/63.) Igazgatóság képoiseleU jogának szabályozása. A részvénytársaság 1937. május 13-án tartott rendes közgyűlésén az alapszabályok 10. és 12. §-át módosította. Az alapszabá-