Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

122 felelőssége a kereskedelmi törvényen kívül más törvényben megállapított kötelezettség megszegésének eseteiben fent nem állana; mert a K. T. 189. §. második bekezdése a kártérítési felelősségnek nem valamely különleges alapja, hanem ez a törvényi rendelkezés csupán kifejezett megnyilvánulása a K. T. 1. §-a szerint alkalmazandó annak az általános magánjogi iogszobálynak, amely szerint az. aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen megsérti, a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni köteles. A K. T. 189. §. második bekezdése a K. T. tizedik címének, tehát ebben a 187. §-nak rendelkezését megszegő igazgatósági iag kártérítési felelősségét pedig kifejezetten megállapítván, ez a kártérítési felelősség az ok és okozat azonossága folytán nyilvánvaló akkor is, amidőn az igazgatósági tag a csődkérvény benyújtását a Csődt. 244. §.ának rendelkezése ellenére mulasztja el. (Kúria P. IV. 407/938.) Űj részvény kibocsátásából eredő kárért ügyviteli felelősség. Az új részvény kibocsátásból eredő kárért a kibocsátókat egész vagyonukkal terhelő egyetemleges felelősség a K. T. 162. §-a alapján csak mint kártérítési felelősség áll fenn, tehát erre is áll a kártérítési kötelezettség elbírálásánál irányadó az az átalános magánjogi szabály, hogy annak alapja a vétkes magatartás. Az új részvényeket kibocsátó egyes igazgatósági tagoknak a K. T. 162. §-a alapján való kártérítési kötelezettségét megalapító vétkességét nem lehet megállapítani, mert az irányadó tényállás éltelmében ők a részvénytársaság ügyvitelében közvetlen részt nem vettek, s mert a III. alaptőkeemelés előtt a Pénzintézeti Központ vizsgálatot tartott és ennek alapján adta meg az engedélyt az alaptőke felemeléséhez; már pedig az engedély megadása mellett joggal és a kellő gondosság elmulasztása nélkül vehettek részt az új részvények kibocsátásával kapcsolatos műveletben ... A részvénytársaság ügyvitelében való „közvetlen részvétel" alatt nem a részvénytársaság mindennapi ügyvitelével járó, inkább csak tényleges természetű közreműködést kell érteni, hanem olyan részvéíeilt. amelynek révén az illető személy a társaság minden ü.gyébe olyan általános betekintést nyer, hogy ebből következtetve tudnia kellett azt is, hogy az elhatározott III. alaptőke emelés előtt a korábban kibocsátott részvények értéke befizettetett-e? (Kúria P. VIH. 3757/1940.) Osztalék sérelem igazgatóság vétkessége esetében. Részvényes kártérítési követelése. Minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illeti ugyan meg, ez a jog azonban csak a részvénytársaság felszámolásakor, annak befejeztével, a társasági vagyonnak a részvényesek között történt felosztásakor és csakis az akkori részvénytulajdonosok részére nyílik meg, míg a társaság fennállása alatt a részvényes csupán arra a tiszta haszonra tarthat igényt, amely az alap-