Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

120 a felperesre és árujára vonatkozó kijelentéseket. Az alperes versenyjogi felelőssége tehát fennáll. (Kúria P. IV. 5599/1941.) Igazgatósági tag felelősségének kérdése lemondása után. A felperesnek keresettel érvénvesített kára abból származott, hogy az 1924. évi október hó 23. napján a Magyar Agrár Kereskedelmi Részvénytársaságnak átadott értékpapírokat a részvénytársaságtól vissza nem kapta. A részvénytársasággal tehát az alperes jogviszonya az 1924. évi október hó 23. napján keletkezett, amiből önként következik, hogy a perbeli ügylet tekintetében a részvénytársaság igazgatóságát a K. T. 189. §-a alapján terhelő felelősség hatályának is az 1924. évi október hó 23. napja a kezdőideje. Ebből folyóan ez a törvényi felelősség csak azokat az igazgatósági tagokat terhelheti, akik a fenti időpontban az igazgatóságnak tagjai voltak, vagy utóbb tagjai lettek. (Kúria P. IV. 3308/1936., P. IV. 91/1937.) Ámde a megállapított tényállás szerint II. rendű alperes igazgatósági tagságáról az 1924. évi április hó 26. napján, az I. rendű alperes pedig az 1924. évi július hó folyamán lemondott még olyan időben, amidőn az igazgatóságnak a határozatképességhez az alapszabályok által megkívánt számú tagja maradt. Az alperesek közgyűlésen kívüli lemondása joghatályos lévén. (K. T. 192. §.) a nevezettek igazgatósági tagsági minősége és ezzel további ügyviteli kötelessége, tehát a további ügyvitelért való személyes felelőssége a lemondás napján a cégjegyzékből való egyidejű törlés nélkül is megszűnt; mert az igazgatósági tagsági minőség megszűnésének a cégjegyzékbe való bevezetése, és közhírré tételének elmulasztása esetén ugyan a főnök, vagyis a részvénytársaság ezt a tényt harmadik személlyel szemben csak annyiban érvényesítheti, amennyiben igazolja, hogy az utóbbi előtt az igazgatósági tagsági minőség megszűnése az ügylet megkötésekor ismeretes volt. (K. T. 184., 42. §-ok.), de a cégbejegyzés és közhírrététel hiánya magára az igazgatósági tagra nézve lemondásának a további ügyintézésért való felelősséget kizáró joghatálvát — ha a lemondásnak törvényes akadálva nincsen — (K. T. 192. §.) épúgy nem érinti (Kúria P. IV. 1885/1935., P. IV. 3308/1936.), mint a felügyelő bizottságnál bejelentett (K T. 191. §.) tiltakozásnak az igazgatósági tag felelősségét feltétlenül kizáró joghatályát, amely tiltakozás a cégjegyzékbe bejegyzést nem nyert és nem is nyerhet. Ilyen körülmények között, ha az alpereseknek a közgyűlés összehívása vagy a csődkérés beadása körüli esetleges mulasztása egyik tényező volna is az okoknak abban a láncolatában, amelynek eredménye a felperes károsodása lett, ennek a felperesi kárnak döntő oka mégis nem az alperesek vitatott mulasztása, hanem az az ügylet, amelyet a részvénytársaság a felperessel kötött, még pedig olyan időben, amikor az alperesek a részvénytársaság igazgatóságának tagjaia már nem voltak. A felperes és a részvénytársaság között létrejött szerződés megszegéséből eredő kárnak ez az ügyletkötés lévén az alapja, az alperesek igazgatósági tagságának megszűnte