Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

11 zárolt zsidó vagyonként nyilvántartásba vett értékpapírok kiszolgáltatását az 1730/1944. M. E. sz. rendelet 1. §-ának 5. pontjában előírt mentességi ok igazolása ellenére a kincstárral szemben őt terhelő felelősségre figyelemmel is, a pénzügyi hatóságok utasításától, illetve engedélyétől tette függővé. Alperesnek ez az eljárása a/onban nem volna jogszerűnek minősíthető abban az esetben, ha a bankközi forgalomban a pénzügyi hatóságok kifejezett vagy hallgatólagos hozzájárulásával oly gyakorlat alakult ki, amely szerint a külföldi állampolgároknak a pénzintézeteknél zárolt letétéi tekintetében az 1730/1944. M. E. sz. rendelet 1. §, 5. pontjában előírt feltételek fennforgását maguk a pénzintézetek bírálták el és a vagyoni mentesség feltételcinek a pénzintézetnél való igazolása esetén a pénzügyi hatóságok külön engedélye, illetve utasítása nélkül adták ki a náluk letétben volt zárolt értékpapírokat. Minthogy a felperes a felülvizsgálati tárgyaláson azt adta elő, hogy ő a pénzügyi gazga tóságnál a szóbanforgó értékpapírokat mint zsidó vagyont nem jelentette be, csak az alperest értesítette arról, hogy a nála letétben lévő részvények az 1600/1944. M. E. sz. rendelet hatálya alá esnek, az alperes viszont azt adta elő, hogy a pénzügyigazgatságná] a bejelentést ő tette meg, a fellebbezési bíróság azonban sem abban a vonatkozásban, hogy a per tárgyát tevő értékpapírok bejelentése a pénzügyigazgatóságnál megtörtént-e, sem pedig abban a tekintetben, hogy a bankközi forgalomban kialakult-e a pénzügvi hatóságok hozzájárulásával a fenti gyakorlat, tényállást nem állapított meg és ebből az okból az ügy végeldöntésre nem alkalmas, a Kúria a fellebbezési bíróság* ítéletét a Pp. 543. §-a alapján feloldotta. Az állandó bírói gyakorlat szerint alaptőkeemelésnek csak akkor lehet helye, ha a társaság vagyona a felemelt összegnek megfelelő akár készpénzbehozatallal, akár természetbeni betéttel gyarapodik. Ez alól csak egyetlen kivétel van, amidőn a gyakorlatban alaptőkeszerű összeggé vált és a mérlegben világosan mint ilyen szereplő ú. n. tartaléktőke használtatik fel alaptőkeemelés céljára. Azonban fogalmilag kizárt az alaptőke olyan módon történő felemelése, amidőn vagyontárgyak értékének emelkedése vagy a társaság üzemi berendezésének értékelése következtében előálló értékkülönbség használtatik fel a felemelt összeg fedezésére, mert ezen eljárás nyilván csak a részvények névértékének a Kt. 148. §-ának tilalmába ütköző, a vagyontárgyak felértékelésén alapuló, felemelésnek tekinthető. Jelen esetben az úgynevezett rejtett tartalék a (Kúria P. IV. 742/1946. sz.)