Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

90 Korlátolt felelősségű társaság társulati tag ügyvezetők a cégjegyzési jogosultságtól kizártaknak tekintendők. (Bp. T. P. VI. 9877/1910/25., Cg. 36.153. sz. ü.) Cégvezetőt az ügyvezetők a törvény 53. §-a értelmében csak akkor rendelhetnek ki, ha a társasági szerződés vagy a taggyűlés nekik megengedi. A törvény 51. §-a szerint a szerződés kimondhatja), hogy az ügyvezetők valamelyike egy cégvezetővel együtt is képviselheti a társaságot. E törvényhely nem azt jelenti, hogy az ügyvezetők cégjegyzési jogának érvényessége a cégvezető cégjegyzésétől tehető függővé, hanem azt, hogy az ügyvezetők önálló vagy együttes cégjegyzése mellett, megengedett az ügyvezetőknek cégvezetővel való együttes cégjegyzése is (Bp. T. P. VI. 12.091/1938., 12.037/1938., 12.743/1938., 11.592/1939.). Nem szabályozható tehát így a cégjegyzés egy ügyvezető esetében (Bp. T. P. VI. 1866/1938.). A cégvezetők önállóan (Bp. T. P. VI. 9312/1935., 2199/1938.) vagy egymással együttesen is jegyezhetnek (Bp. T. P. VI. 2724/1939., 11.228/1939.). 208. Az 1930 : V. tc. 51. §. II. bekezdésének rendelkezései arra az esetre szólnak, ha a társaságnak több ügyvezetője van. Ily esetben mondhatja ki a társasági szerződés együttes cégjegyzés esetén azt, hogy az ügyvezető valamelyike egy cégvezetővel együtt is képviselheti a társaságot. Ez a rendelkezés azonban nem érinti a hivatkozott §. L bekezdésének azt az általános rendelkezését, hogy a társaságot az ügyvezetők képviselik, vagyis ha a társaságnak csupán egy ügyvezetője van, — mint az adott esetben — ez minden korlátozás nélkül jogosult a képviseletre. Ennek képviseleti joga cégvezetői hozzájárulástól függővé nem tehető, még kevésbbé zárható ki teljesen. (Bp. T. P. VI. 11.592/1939/28., Cg. 34.909. sz. ü.) 209. A korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetőire is megfelelően alkalmazandó az a részvénytársaságoknál kifejlődött bírói gyakorlat, amely szerint az igazgatóság jogkörének harmadik személyek irányában korlátozhatatlan természetéből következik az, hogy nem engedhető meg oly cégjegyzési mód bejegyzése, amely szerint az igazgatóság tagjai a cégjegyzési jog gyakorlásából teljesen kizáratnak s e jogukat csak az igazgatóságon kívül álló személy hozzájárulásával gyakorolhatják. Annak a megengedése (51. §.) tehát, hogy az „ügyvezetők valame lyike egy cégvezetővel együtt is képviselheti a társaságot", nem jelenti azt, hogy az ügyvezető és cégvezető együttes cégjegyzése akkép legyen megállapítható, hogy valamennyi ügyvezető csak cégvezetővel együtt jegyezhessen s magában, vagy más ügyvezetővel együtt az ügyvezetői képviselet kizárt legyen. (Bp. T. P. VI. 1971/1936/21., Cg. 35.854. sz. ü.) 210. A bírói gyakorlat szerint annak nincsen akadálya, hogy a cégvezető az ügyvezetővel együttesen képviselje a céget, csupán olyan rendelkezést nem tartalmazhat a társasági szerződlés, mely szerint az ügyvezető képviseleti joga a cégvezető hozzájárulásától függjön. Minthogy pedig a jelen esetben az elsőbíróság helyes döntése szerint a társasági szerződés az ügyvezető képviseleti jogát nem teszi a cégvezető hozzájárulásától függővé és az ügyvezető a társaság képviseletére egyedül is jogosult, tehát a szerződés a törvény rendelkezését nem sérti. (Bp. T. P. VI. 12.037/1938/25., Cg. 38.534. sz. ü.) 211. A társasági szerződés cégvezető kirendelése tárgyában nem rendelkezik. Ilyen szerződési rendelkezés hiányában pedig a cégvezető kirendelése és jogköre tekintetében a K. T. I. része 5. címének a cégvezetők kirendelésére és jogkörére vonatkozó rendelkezései irányadók, mert az 1930. évi V. tc. e tekintetben rendelkezéseket nem tartalmaz. A K. T. megjelölt rendelkezéseiből folyóan pedig a taggyűlés, mint a szóbanforgó kereskedelmi üzlet tulajdonosainak törvényes szerve,