Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társaság képviselhetik, úgy a céget is az adott esetben csak hárman együttesen jegyezhetik. (Bp. T. P. VI. 779/1838/7., Cg. 39.384. sz. ü) 204. A cégjegyzésnek a társasági szerződés 10. pontjában foglalt módja sérti az 1930 : V. tc. 51. §-át a kifejlődött bírói gyakorlat értelmébeni,, amely szerint a képviseleti és az ebből folyó cégjegyzési jogosultságból egyik ügyvezető sem zárhaló ki. A fennt idézett társasági rendelkezés szerint ugyanis W. Gézáné a céget egyedül isi jogosult jegyeznli, ami a gyakorlatban arra vezethet, hogy Sz. Jenő ügyvezető cégjegyzését — ez a cégszerű aláíráshoz eszerint szükséges nem lévén — állandóan mellőzik s így őt a törvényben és a szerződésben is írt cégjegy. zési jogától megfosztják. Ez nem következhetik be abban aiz esetben, ha az egyik ügyvezetőnek az aláírására ugyan minden esetben szükség van a cég érvényes jegyzéséhez, de az illetőnek még nincs egymugában cégjegyzési jogosultsága. (L. Bp. T. P. VI. 9649/1933. A R. T.-ra vonatkozóan így: K. P. IV, 350/1980. sz.) Ezért ereszben a feliolyaniodásnak helyt adni és a céget ehhez mért pótszerződés bemutatására felhívni kellett. (Bp. T. P. VI. 5580/1937/5., Cg. 38.890.) 205. Az 1930. évi V. tc. 52. §. szerint az ügyvezetők képviseleti joga a korlátolt felelősségű társaság belső viszonyában korlátokhoz köthető ugyan, harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyában azonban ily korlátozásnak helye nincs, mert az 1930. évi V. tc. 52. §. második bekezdése kimondja, hogy harmadik személyekkel szemben az ügyvezetők törvényes képviselő jogának bármely korlátozása hatálytalan. Ily korlátozás tehát a harmadik személyek tájé. koztatására rendelt cégjegyzékbe be sem jegyezhető. A folyamodó Kft. társasági szerződésének 10. pontja akként rendelkezik, hogy a társaság két ügyvezetője közül a társaság képviseletét Sz. József egyedül is, ejlerben M. Ferenc csak Sz. Józseffel együttesen gyakorolhatja. Ez a rendelkezés az 1030. évi V, tc. 52. §. második bekezdésének fent idézett rendelkezésével ellenkezik. A társaság cége ugyanis Sz. József ügyvezető egyedüli aláírásával már érvényesen jegyezve van. M. Ferenc ügyvezető aláírásának a Sz. József aláírásához való csatolása tehát felesleges és teljesen jelentőségnélküli tény, amely M. Ferenc ügyvezető képviseleti joga gyakorlásának nem tekinthető. A társaságnak pedig Sz. Józsefen kívül olyan ügyvezetője, akivel M. Ferenc a társeság cégét együttesen jegyezhetné — nem lévén; a csupán együttes képviseletre jogosított M. Ferenc ügyvezető a képviseletből lényegileg ki van zárva. Az 1930. évi V. tc. 51, §. második bekezdéséből folyóan lehetséges ugyan, hogy mindegyik ügyvezető csak együttesen, vagy mindegyik ügyvezető egyedül is jogosított képviselni a társaságot, az előrebocsátottakból következik azonban, hogy olyan szabályozás, amely szerint az egyik ügyvezető egyedül való képviseletre, Q másik ügyvezető pedig csak együttes képviseletre jogosított, — harmadik személyekkel szemben csakis akkor hatályos, ha az együttes képviseletre jogosítotok — számuknál fogva — a képviseleti jogot az egyedüli képviseletre jogosítottakra tekintet nélkül is valóban gyakorolják. A kifejtettekből következik az isj, hogy olyani szabályozásnak, amely szerint a társaság cégjegyzéséhez egyik meghatározott ügyvezető ajáírása minden esetben szükséges, harmadik személyekkel szemben szintén csak akkor hatályos, ha ez a szabályozás a többi ügyvezető törvényes képviseleti jogának korlátozását nem jelenti. (K. Pk. IV. 349/1938/10., Cg. 39.470. sz, ü.)