Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

74 Korlátolt felelősségű társaság áruvédjegylajstromába bejegyeztetett — a vállalattal tárgyi összefüggésben áll, mert a vállalat tárgyának közelebbi megjelölésére szolgáj A kért cégszöveg bejegyzésének tebát az idézett törvény rendelkezése szempontjából akadálya nincsen. (K. Pk. IV. 205/1934/8., Cg. 35.111. sz. ü.) 169. A folyamodó részvénytársaság megfelelően igazolta azt, hogy a 4/s-öd részben részvényesként érdekelt „Magyar Holland Biztosító Társaság" az e szavak rövidítéséből összeállított ,,Mohobit" cégtoldatnak használatát a folyamodó részvénytársaságnak megengedte; ez a cégtoldat tehát a tényleges viszonyokkal és a valósággal nem ellenkezik, és egyébként a megkülönböztetésre alkalmas is lévén. — annak használatától a folyamodó részvénytársaság el nem zárható. (K. Pk. IV. 695/1931/39., Cg. 13.807. sz. ü.j 170. A társaság a 15. sorszámú kérvényhez csatolt okiratokkal igazolta, hogy a bejeeyzés és a cégszöveg módosítására felhívó végzés kézhezvétele közötti időben a társaság a „Minerva' nevel mind propaganda írásain, mind filmjein üzletjelzőként is hasznába és hogy az 1932, évben öt filmet gyártott és mindegyiknek filmszalagján a Minerva üzlet jelző rajta volt és így azt a? előadások alkalmával a közönség szeme elé vetítették. Ilyen körülmények közölt nem kétséges, hogy addig az időpontig, amíg a társaság a cégszöveg vezérszavának elhagyására felhívó végzést kézhez vette, úgy a közönség, mint a szakma körében is kellőleg ismertté vált a Minerva, név, mint a társaság üzlet jelző je. Ebből viszont az következik, hogy abban az időben amikor a társaságot az elsőbíróság felhívta, hogy cégszövegének vezérszavát hagyja el, a vezérszó már a vállalat tárgyára utaló volt, mert azt jelölte meg, hogy az a korlátolt felelősségű társaság, amelyik a már ismert és így a gyártmányok megjelölésére is alkalmas „Minerva" üzletjelzójü filmeket gyártja. Mindezeknél fogva az ítélőtábla a „Minerva" vezérszó elhagyására irányuló felhívást mellőzte. (Bp. T. P VI. 14.140./1932/15., Cg. 33.470. sz. ü.) „(Áru)kereskedelmi", „(áru)forgalmi", ,,ipari" vagy ehhez hasonló általános értelmű vezérszó vagy megkülönböztető toldat használatát a cégbíróság a cégvalódiság elvénél fogva nem engedélyezi az olyan vállalatoknál, amelyek iparjogosítványuk szerint csupán egy, vagy egynéhány féle cikk árusításával vagy előállításával foglalkoznak. 171. Az elsőbíróság folyamodót, aki „Áruforgalmi és Kereskedelmi rt." cégszövegnek a bejegyzését kérte, megtámadott végzésiével eziránti kérelmével elutasította, mert álláspontja szerint a cégszöveg olyan értelmezésre enged követkéz tetni, mintha a cég mindennemű áru forgalmával és kereskedésével foglalkoznék és nem csupán az alapszabályok 2. §-ában a vállalat tárgyára nézve megjelölt árukkal, vagyis a cégszöveget úgy állapították meg, hogy az a tényleges viszonyoknak meg nem felel, ezzel tehát a közönség megtévesztésére alkalmat szolgáltat és ezért sérti a K. T. 11. § aban szabályozott cégvalódiság elvéi. Az elsőbíróságníak azonban az adott esetben az álláisfoglalása téves. Az iratokhoz csatolt alapszabályok 2. pondja szerint ugyanis a vállalat tárgya vegyészeti és kohászati nyersanyagok, mérget és robbanóanyagot nem tartalmazó vegyicikkek, fémek, ipari és mezőgazdasági gépek saját és bizományi számlára való adásvétele és adásvételi ügyletek közvetítése. Nyilvánvaló ebből, hogy a tervezett vállalkozás nemcsak egy szűkebb körre korlátozott, hanem többféle ipari és mezőgazdasági iparcikkek kereskedésével továbbá mindenféle áruk közvetítésével kíván foglalkozni, melyeknek terjedelmes és részletes felsorolása a cégszövegben nem szokásos és az ezzel kapcsolatosan kifejlődött gyakorlatnak meg sem felel.