Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társaság A közgyűlési jegyvőkönyhöz csatolt, az iparügyi miniszter 1943. évi június 17. napján 29.435/1943. VII. szám alatt kell nyilatkozata szerint a miniszter kötelezte az országban lévő, valamennyi fedél, és szigetelőlemezek forgalombahozatalával foglalkozó vállalatot, hogy közös eloszló és értékesítő szervet létesü'tenek. Kjieleiuette ebben az elhatározásában a miniszter azt, hogy tudomása van arról, hogy ez a szerv megfelelő átszervezés útján a Magyar Fedéllemezgyárak Bevásárló és Értékesítő Szövetkezete lesz és a vállalat a jövőben az ország egész területére kiterjedő tevékenységet fog folytatni, amiért is a miniszter indokoltnak tartja, hogy az új cégszövegben az országos jelleg is kifejezésre jusson. Minthogy pedig ezzel az iparügyi miniszteri elhatározással mindazok a feltételek igazolva vannak, amely feltételeket az idézett bírói gyakorlat megkíván, ezért az egyesbíró helyesen járt el akkor, amikor a cégszövegbe az „Országos" megjelölést felvenni megengedte. (Cg. 25.938/159. ind. hh. Bp. T. P. VI. 8203/1943/601) 164. Az elsőbíróságnak a „Békésmegyei" cégloldat ellen tett kifogása alapos, mert ily elnevezésnek a cégszövegben a cégvalódiság követelményére tekintettel csak akkor lehetne helye, ha a részvénytársaság sajtgyári üzemét valóban Békés vármegye területén folytatná; erre nézve azonban — amellett, hogy az újpesti székhellyel alakult vállalat alapszabályszerű célja minden helyi vonatkozás nélkül irányul sajt, vaj és tejtermékek készítésére -— sem az alakulásról szóló okiratban, sem a folyamodó kérvényeiben hiteles adat felhozva nincsen. (Bp. T. 6. P. 10.923/1924/4., Cg. 23.359. sz. ü.) 165. Az elsőbíróság a megtámadott végzésében maga is megállapítja az igazgatóság jelentléséből,, hogy a társaságnak csupán egyetlen malma van Bősárkány községben, amely a Kisalföldön van. A társaság vállalatának tárgya pedig az elsőbírói végzés szerint is malomüzem fenntartása és ily üzemek bérlése. Eképp az alapszabálymódosátásba felvenni szándékolt és a rendelkező részben írt cégszöveg nem ütközik a cégvalódiság elvébe. Ezért és mert nincs oly jogszabály, amely előírná azt, hogy a vállalat tárgyát magában foglaló alapszabályszakaszban az is feltüntetendő volna, hogy a vállalat tárgyát képező keretben működő üzem hol helyezkedik el, al megtámadott végzés megváltoztatandó volt. (Bp. T. VI. 10.815/1940/30., Cg. 34.001. sz. ü.) 166. Helyes az elsőbíróságnak az a döntése, hogv a bejegyezni kért cégszöveg slérti a cégvalódiság elvét, mert a ..Kárpát" vezérszó a vállalati tárggyal és céllal összefüggésbe tényleg nem hozható. Az az előadás, hogy az egyik alapító, a munkácsi gyárának bérletét a szövetkezet rendelkezésére bocsátja, még nem indokolja a Kárpát vezérszó használatát. Ugyanis a vKárpát" szó földrajzi fogalom, cégszövegben csak akkor használható, ha a vállalat tárgya, tevékenységi köre olyan természetű, hogy annak közelebbi megjelölésére szolgálhat, vagy azzal legalább is összefüggésbe hozható. Minthogy az adott esetben egyik kívánalom sem forog fenn, ezért az ítélőtábla a felfolyamodás e részének helyt nem adhatott. ()Bp. T. P. VI. 1087/1945/5., Cg. 48.213. sz. ü.) 167. A felfolyamodás felterjesztése előtt a társaság az 1946. évi március 21 én megtartott rendkívüli közgyűlésen az alaptőkét 200.i000 pengőről felemelte 100,000.000 pengőre. Az ítélőtábla a „Keleteurópai" vezérszónak s cégszövegbe való felvételét, illetve bejegyzését megengedhetőnek szintén nem találja, mert a törvényszék