Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Korlátolt felelősségű társaság A 'vállalat tárcát megjelölő „inkasszó" MÓ ellenben ebben a kapcsolatban el nem fogadható. Való, hogy a követelések behajtásának megjelölésére ez az idegen nyelvű kifejezés épp oly használatos, mini a magyar nyelv megfelelő szava, de alkalmazása ebben a cégben azzal a következménnyel .járna, hogy a toldat kivételével az egész cég idegen szavakból állana: Confidcntlia Inkasszó Kft. Ez pedig, a cégbiztos helyes álláspontjának megfelelően, elkerülhetetlen szükség esetéH kivéve meg nem engedhető. (Bp. T. P. VI. 13.051/1934/6., Cg. 8ö.76«SZ.U.) 139. Folyamodok a „Mikro mechanika autóüzem kft. ' cég bejegyzését kertek. a törvényszék kérelmüket a „Mikro mechanika" szó mialt elutasította. A vállalat tárgya: új autók és alkatrészek gyártása, autók és alkatrészek javítása, új és használt autók és alkatrészek, valamint műszaki cikkek vétele és eladása, stb. A mikromeehanika szó, habár az hangzatosnak nem tekinthető — tulajdonképpeni értelme alapján, mint a vállalat vezérszava, lényegileg sem a vállalat tárgyát nem fejezi ki, sem arra nem utaj és ezért a cégbe nem vehető fel. Az a körülmény pedig, hogy a kereskedelmi éleiben a céget a becsatolt levelek tanúsága szerint 1936. év márciusa óla már mint Mikromeehanika autóüzemet ismerik, a korlátolt felelősségű társaság cégszöveghasználata elbírálásánál nem lehet döntő befolyás, mert! csak árunévnek — védjegy szavaknak a cégszövegébe való felvétele engedhető meg azon az alapon, hogy az árunév a kereskedelmi forgalomban már közisniert. A szóban forgó „Mikro mechanika" szó pedig nem árunév. (Bp. T. P. VI. 5222/1937,6., Cg. 38.985. sz. ü.) 140. Általában nem kívánatos ugyan, hogy a magyar cégek idegen nyelvű vezérszavat használjanak cégük megjelölésénél még az esetben sem, ha a vezérszó a vállalat tárgyára utal, a bírói gyakorlat azonban olyan idegen vezérszó használatát, mely a kereskedelmi forgalomban közismert, megengedi. Az 1938. évi július hó 22 én kelt társasági pótszerződ'és ad. 1. pontja szerint használt „mechano" szó azonban a kereskedelmi forgalomban mint önálló szó nem közismert és nem hsználatos, hanem csak szóösszetételekben, (pl. mechanologia, mechanoterápia, stb.) ezért, habár némikép a vállalat1 tárgyára utal is, annak önálló cégcímszóként való használata nem kívánatos és az ítélőtábla megengedhetőnek nem tartja. (Bp. T. P. VI. 5072/1939/13., Cg. 40.286. sz. ű.) 141. Nem kívánatos ugyan, hogy magyar cégek idegen vezérszavakat használjanak mégis minthogy a jelen esetben, a „Larix" vezérszó a vállalat tárgyára utal, az ítélőtábla az elsöbíróság végzését helybenhagyta. (Bp. T. P. VI. 9881/1939/6., Cg 41.101. sz. ü.) 142. I. Az 1930. évi V. tc. 5. § a nem tiltja azt, hogy a korlátolt felelősségű társaságok cégüknek szövegébe az e §. szerint szükségképpen felveendő alkatejemeken felül még további adatokat és jelzéseket is felvegyenek. A cég valódiság elvébe csak ol>an toldások ütköznek, amelyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal ellenkeznek, a kereskedelmi verseny tisztességét pedig csak a közönség megtévesztésére alkalmas cégtoldások sértik, (miként ezeket a Kúria betéti társaságra vonatkozóan, a K. T. szempontjából a Polgári Jogi Határozatok Tárába 317 szám alatt felvett 336/1909. V. számú határozatában már ki is mondotta) A felfolyamodással élő cégszövegében használt olasz „Grosso" (zsiradék kenőolaj) szó még utal is a vállalat tárgyára és nincsen ok annak feltevésére, hogy ennek a szónak esetleg nem közismert volta megtévesztésre vezethetne.