Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Egyéni cég 41 XX. tc. 20. §-a iU. 113. §. 13. pontja értelmében a törvényes ^P^selő a gyámhatóság jóváhagyásával rendelhet ki. A cégbíróság megkívánja, nogy a gyámhatósági jóváhagyás tartalmazza a kirendelendő cégvezető nevet es annak önálló vagy együttes cégjegyzési módját. A K. T. 40. §-a értelmében a cégvezető az aláírásnál köteles a céghez saját nevét a cégvezetésre vonatkozó K. T. 37. §-ában írt per procura (pp. vagy ppa.) toldással csatolni. A cégvezető a céget önállóan, vagy a cégbirtokossal Hl. másik cégvezetővel együtt jegyezheti. A cégbirtokos korlátlan rendelkezési jogát sérti s ezért nem jegyezhető be olyan cégjegyzési mód, mely szerint a cégbirtokos csak a cégvezetővel együttesen jegyezhet. Ha a cégvezető nő, e mivoltának a cégjegyzéséből ki kell tűnni. 92. Nem felel meg a cégjegyzésnek az az alakja, hogy L. Sándorné és Sch. Viktorné a részvénytársaság cégét akként jegyezzék, hogy névaláírásuknál csupán férjeiknek vezetéknevét írják alá; mert a férjes nő férje nevét csak olyan alakban van jogosítva használni és csak úgy tekinthető az a nő nevének, ha abból férjes volta kitűnik. (Bp. T. P. II. 6236/1916., Cg. 4445. sz. ü.) 93. Az első bíróság döntése helyesen azon (a 316. E. H.-ban is megnyilvánuló) cégjogi gyakorlaton alapszik, hogy a bejegyzett kereskedő női mivoltának a névhasználatból ki kell tűnni. Ez a szabály a kereskedelmi meghatalmazottak, cégvezetők és a részvénytársasági igazgatósági tagok névírására (cégjegyzésére) is vonatkozik. (Bp. T. P. VI. 5561/1939/5., Cg. 36.340. sz. ü.) Kereskedelmi meghatalmazott nem bejegyzés tárgya. 94. özv. S. Bélái é mint S. Béla budapesti bejelenlett cég tulajdonosa, az általa a cég ügyeinek a vitelére általános kereskedelmi meghatalmazottul kirendelt F. Vilmosnak és nejének e minőségükben a cégjegyzékbe leendő bevezetéséi kérte, mely kérelmével őt az elsőbíróság elutasította. A K. T. vonatikozó rendelkezéseinek helyes értelmezése és az ennek nyomán kifejlődött, s állandóan követett bírói gyakorlat szerint a cégbejegyzés tárgyául csak azok a tények és jogviszonyok szolgálnak, amelyeknek a cégjegyzékbe bevezetése a K. T.-ben van előírva. Figyelemmel arra, hogy ezek között a K. T. 43. és következő §-aiban említett kereskedelmi meghatalmazottaknak e minőségükben való kötelező bejegyzése, ellentétben a K. T. 41. §Lában a cégvezetési felhatalmazásnak bejegyzésére vonatkozóan előhívott kötelező rendelkezéssel, — nem szerepel, — e fenti jogszabályra tekintettel helyesen járt el az elsőbíróság akkor, amidőn a kérelmezőt a fenti bejegyzés iránti kérelmével elutasította. (Bp. T. P. VI. 1546/1945/10., Cg. 15.806. sz. ü.) II. Változások: Cégszövegben (származékos cégszöveg), Cégbirtokos személyében (üzletátruházás vagy örökösödés esetén), Telephely, székhely áthelyezés, Cégjegyzés módjában, Vállalati tárgyban. A bejegyzett cégszöveg a cégkizárólagosság, cégvalódiság és cégszabatosság fentebb tárgyalt elveinek szem előtt tartása mellett utólag bármikor megváltoztatható. A K. T. 12. §-a értelmében, ha valaki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés útján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagy jogutódainak beleegyezésével az addigi cég alatt az utódlást kifejező toldással, vagy anélkül folytathatja. 95. Be nem jegyzett kereskedő üzletének átruházása esetében az új tulaido nost az eddigi (be nem jegyzett) cég használatára fel nem jogosíthatja. (838. E. H.)