Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Egyéni cég 30 2. nem jegyezhetik ezt a céget azok a volt igazgatósági tagok sem, akik a részvénytársaságot már nem képviselhetik; 3. a részvénytársaság kifelé érvényes joghatállyal nem zárhatja ki WJ* igazgatóságát a külön cég alalt folytatott üzlet képviseletéből, ezért a toh i kirekesztőleg csak egyes igazgatósági tagoknak adott cégvezetői megbízás a cégjegyzékbe nem vezethető be és az ilyértelmű megállapodás gyakorlati alkalma zása a társaság beliő ügykezelésére tartozik. (Bp. T. 6. P. 1664/1924/5., Cg. 5012. sz. ü.) Címpéldány. A kereskedő hitelesített cégaláírását feltüntető okiratot (címpéldány) vagy a cégbíróság, vagy közjegyző előtt lehet aláírni. Külföldön felvett címpéldány vagy a magyar külképviseleti hatóság által hitelesítendő, vafíy ha a címpéldányt külföldi közjegyző veszi fel, akkor az a nemzetközi egyezményeknek megfelelően hitelesítendő. Az Új C. R. 33. §-a értelmében a cégbirtokos tíz darab címpéldánynak díjmentes kiállítását kívánhatja. A címpéldányban írt cégszövegnek írásmód tekintetében is egyeznie kell a bejegyzendő cégszöveggel. Az ennek megfelelő címpéldányokat a bíróság csak a bejegyzés után (egy példánynak az iratokhoz csatolása mellett) bejegyzési záradékkal ellátva adja ki a félnek. Iparigazolvány. Egyéni céget az egyéb törvényes előfeltételek megléte esetében is csak akkor lehet a cégjegyzékbe bejegyezni, ha bemutatja az illetékes iparhatóság által kiadott iparigazolványt, vagy iparengedélyt, kivéve, ha azoknak a kereskedelmi ügyleteknek iparszerű gyakorlásához, amelyeikkel a kereskedő foglalkozni kíván, iparigazolvány, vagy iparengedély nem szükséges, avagy ha az iparigazolvány vagy iparengedély kiadását külön jogszabály a cégbejegyzés igazolásához köti. (1480/1942. M. E. sz. r. 1. §. lásd VI. sz. függelék.). A bíróság a céget csupán egy évnél nem régibb keletű olyan iparágaid vány (iparengedély, vagy más hatósági engedély) alapján jegyzi be, melyet a bejegyezni kért telephely szerint illetékes kerületi elöljáróság állított ki. Az 1922. évi XII. tc. 71. és 72. §-ai szerint az iparjogosítvány gyakorlása egy évig szüneteltethető, annak egy évnél hosszabb szünetelése esetén azonban az iparjogosítvány érvényét veszti. Ezért a bejegyzés iránti kérelem időpontját megelőző, egy évnél régebbi keletű iparjogosítvány esetén helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy a folyamodó iparát az iparjogosítvány kiállítása óta megszakítás nélkül gyakorolja. Amenynyiben az iparjogosítványon időközi felülvizsgálatot, személyi vagy tárgyi változást tanúsító és egy évnél nem régebbi keletű iparhatósági záradék van, ez a fentebbi értelmű helyhatósági bizonyítványt pótolja. 90. P. R. a cégbejegyzés iránti kérelem előterjesztésekor bemutatta a Budapest székesfőváros VII ker. elöljárója, mint elsőfokú iparhatóság által 1941 évi július hó 7-én kiállított iparengedélyt és ezen iparengedélyre az iparhatóság által 1943. évi augusztus hó 5. napján rávezetett záradékból megállapítható hogy nevezeU hatóság tudomásul vette, hogy a felfolyamodó „az ipart névmagyarosítás folytán P. R. néven folytatja tovább." Az iparengedélyből, valamint az arra vezetett záradékból tehát kétség kívül