Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

30 Egyéni cég Az alalt a polgári név alatt tehát, melyet a K. T. 11. §-a szerint az üzletet egyedül folytató kereskedő cégül köteles használni, csakis a fenti törvény szerinti név érthető. Amennyiben tehát folyamodó cégében utónevét is fel kívánja venni, abba csak azt az utónevet veheti fel, mely a születési anyakönyvének megfelel, olyat ellenben, melyet ő ahelyett a közéletben szokott használni, fel nem vehet. (Bp. T. P. VI. 2413/1929/4., Cg. 29.947. sz. ü.) 59. Valamely egyéni cég tulajdonosa cégiéül polgári nevét és pedig legalább vezetéknevét köteles használni; polgári, illetve vezetéknév pedig valamely egyén születéskori vezetékneve, vagy a belügyminiszter által engedélyezett vezetékneve. Amennyiben tehát folyamodó az új cégszövegbe a régi vezetéknevét is fel akarja venni, azt csak abban az esetben kérheti a cégbíróságnál, ha egyidejűleg hitelesen igazolja, hogy a belügyminiszter a névváltoztatást „Árcnffy-Unterreicher" kettős vezetéknévvel engedélyezte. (Bp. T. P. VI. 11.370/1928/12., Cg. 27.989. sz, ü.) Doktori, mérnöki, gyógyszerészi stb. címek, ifj., id., özv. stb. megjelölések a vonatkozó eredeti okiratok, illetve az ily értelmű családi kapcsolatot tanúsító anyakönyvi kivonatok bemutatása esetén a cégszövegbe felvehetők. Az oklevél eredetiben csatolandó, nem elég a másolat, sem más a cím használatát tanúsító közokirat. (Bp. T. P. VI. 2234/1942/4., Cg. 44.994. sz. ü.). 60. A bejegyezni kért egyéni cég tulajdonosa dr. K. K. a bruxellesi belga királyi filotechnikai egyetemen kereskedelemtudományi doktori oklevelet nyert, doktori oklevelét azonban Magyarországon nem nosztrifikáltatta. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 22.809/1935. IV. szám alatt adott véleménye szerint magyar állampolgár Magyarország területén bármilyen külföldön szerzett doktori címet csakis a doktori oklevél honosítása után használhatja. Ebből a szempontból a doktori oklevél, orvosi, jogi, műszaki, közgazdasági stb. természetének nincs jelentősége. Az ítélőtábla is ezt az álláspontot elfogadja, mert általános elv, hogy valamely külföldi cím csak az illetékes belföldi hatóság hozzájárulásával használható belföldön. Ezt az orvosdoktori címre vonatkozóan az 1876. évi XIV. tc. 45. §>-a kifejezetten is rendeli. Dr. K. K. tehát, mivel kereskedelmi doktori oklevelét valamelyik hazai egyetemünkön nem nosztrifikáltatta, a doktori címnek a cégben való használatára nem jogosult, mert a cégszövegbe csak olyan cím vehető fel, amely a cégbirtokost hazánkban is megilleti. Az adott esetben a külföldön elnyert, de nem honosított oklevéllel járó doktori címnek a cégben való használata a közönség megtévesztésére is szolgálna, mert megtévesztő atekintetben, hogy az illetőnek államilag érvényes (tehát belföldön szerzett vagy honosított) doktori oklevele van. Mindezeknél fogva az elsőbíróság a cégnek a kért cégszöveggel való bejegyzését helyesen tagadta meg. (Bp. T. P. VI. 8833/1939/4., Cg. 41.090. sz. ü.) 61. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium átirata szerint az 1938. évi március 2-án megerősített Műszaki Doktori Szigorlati Szabályzat III. 45. és 46. §^ai alapján magyar honosok külföldön szerzett műszaki doktori címe a magyar állam területén hivatalosan csak akkor ismerhető el, ha az illető doktori oklevelét a József Nádor Műegyetemen honosította. Minthogy folyamodó az 5. sorszámú kérvényében maga adta elő, hogy honosított doktori oklevelet felmutatni nem tud, ilyennel nem is rendelkezik, ezért a fent ismertetett szabály alapján külföldön szerzett, de Magyarországon nem honosított doktori elmet cégszövegében nem használhatja.