Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Bevezetés 29. A részvénytársaság 1945. évi április hó 14. napján rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen igazgatósági tagokat mozdított el, újabb igazgatósági tagokat választott és az alapszabályokat módosította. A budapesi törvényszék, mint cégbíróság a bemutatott közgyűlési iratokat az 1945. évi május hó 2. napján hozott 128. sorszámú végziésével okmánytároztatta és a kért bejegyzéseket elrendelte. A szóbanforgó végzést a cég jogi képviselője 1945. évi május hó 15. napján vette át, a bejegyzéseket az iroda 1945. évi május hó 6. napján foganatosította, a bejegyzéseket a cégbiztosi a Központi Értesítő 1945. évi október hó 4. napján megjelent 4. számában tette közzé. Dr. F. F. annak előadása mellett, hogy elsőhelyen érdekelt részvényese a társaságnak, továbbá, hogy korábbi jogi képviselője — dr. L. L. ügyvéd — a deportálások során 1944. évben eltűnt, hogy erről, valamint az 1945. évi április hó 14 napján tartott közgyűlésről csak 1946. évi augusztus hó 6. napján szerzett tudomást Amerikában, ahol 1941. év óta tartózkodik, — a 128. sorszámú végzés ellen 1946. évi szeptember hó 11. napján igazolással egybekötött előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodással élt. A sérelmezett végzéssel okmánytározott közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnően a folyamodó valóban részvényese a társaságnak, őt tehát a bírói gyakorlat szerint (Bp. T. VI. 1485/1941., 2356/1942.) a 68.300/1914. I. M. sz. rendelet 24. §-a alapján a közgyűlési iratok tárgyában hozott bírói végzés ellen a jogorvoslati jog megilleti. A bejegyzéssel kapcsolatos okmánytározó végzését a bíróság — az érdekelt hatóságokat nem tekintve — rendszerint csak az érdekelt kereskedelmi társasággal közli, de azt, miként az adott esetben is, az egyes részvényeseknek nem kézbesítteti. Kérdés, hogy a részvényes részére a jogorvoslati határidő mikor veszi kezdetét és ehhez képest részéről a netáni mulasztás mikor következik be? A törvényszék megítélése szerint az adott esetben, egyéb támpont hiányában a sérelmezett végzésnek a nyilvánosságra hozatala tekintendő olyan legkésőbbi időpontnak, ahonnan a részvényes részére a jogorvoslati határidő számítandó, annál is inkább, mert ellenkező esetben a bírói végzés időhöz nem kötött megtámadhatósága lehetővé tenné a közgyűlési iratok elbírálása tárgyában évekkel előbb hozott végzéseknek a részvényes részéről utólag bármikor eszközölhető perenkívüli megtámadását, ami viszont a legnagyobb jogbizonytalanságot eredményezné. Ami már most az igazolási kérelmet illeti, a Pp. 452. §-a értelmében az igazolási haláridő 15 nap, amely határidőnél a határidő utolsó napjától, ha pedig a mulasztás a félnek vagy képviselőjének csak később jutott tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, a mulasztás tudomásra jutásától, illetőleg az akadály megszűnésétől számítandó. A mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után igazolást kérni többé nem lehet. A bírói gyakorlat (K. P. II. 2957/1923.) szerint a mulasztás tudomásra jutásától számított 15 nap alatt benyújtott igazolási kérelem is elkésett, ha a benyújtás a mulasztás napjától számított hathavi véghatáridő eltelte után történt. Minthogy pedig az adott esetben az igazolási kérelem a sérelmezett végzéssel elrendelt bejegyzéseknek a Központi Értesítőben való közzétételétől is számítva több mint 11 hónappal később adatott be, a törvényszék az igazolási kérelmet a fentiek folyományaként elkésettnek tekintette és ezért azt a Pp. 455. §'. első bekezdésében foglaltak alapján hivatalból visszautasította. (Cg. 7461/130. ind. hh. Bp. T. P. VI. 5126/1946/133.)