Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

78 el a közgyűlés vezetősége, amikor a meg nem támadott tényállás szerint, a részvényesként egyébként igazolt II. rendű felperesnek, a felszólalást, az alapszabályok i5. §-ára hivatkozással, meg nem engedte. Minthogy pedig kizártnak nem tekinthető, hogy a II. rendű felperes felszólalása a határozatok hozatalára döntő befolyással birt volna ; és így a fennforgó törvényelienesség a meghozott határozatokat is törvénybe ütközőkké minősíti : a közgyűlés összes határozatait megsemmisíteni kellett. (Kuria /|363/1924- sz.) A részvények különböző fajainak különböző előjogai bizonyos fajú részvények kibocsátásakor, az ezekre eső osztalék, illetve vagyonrész megállapítása. Elsőbbségi részvény és elsőbbségi kötvény. Az egyenlőség joga. A K. T. i63. §-ának ama rendelkezése, hogy minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illet és a 2o4- §-nak ama rendelkezése, hogy a feloszlott társaság vagyona, a tartozások kielégítése után, a részvényesek közt részvényeik aránya szerint osztatik fel, kétségtelenül azt jelenti, hogy a társasági vagyon szempontjából a részvényeseket az egyenlő elbánásra való jog, az egyenlőség joga illeti meg. Ez a szabály azonban nem zárja ki azt, hogy az alapszabályok a társasági nyereségben és vagyonban való részesedés tekintetében a részvények különböző fajainak különböző előjogot biztosítsanak ; és ily esetben csak az szükséges, hogy az egyfajta részvények birtokosainak egyenlő jogok biztosíttassanak. Ennélfogva : ha helye van annak ,hogy az ú. n. elsőbbségi részvényekkel szemben a többi ú. n. rendes vagy törzsrészvények csak az elsőbbségi részvét nyek után nyerhessenek a társasági nyereségből, illetve a felosztott társaság vagyonából kielégítést, ami pedig arra vezethet, hogy a rendes részvények a nyereségben, illetve a felosztás alá kerülő vagyonban, az elsőbbségieknél kisebb mérvben részesülnek ; akkor annak sem lehet elvi akadálya, hogy bizonyos fajú részvények kibocsátásakor, az ezekre eső osztalék, illetve vagyonrész az alapszabályokban egy előre meghatározott százalékot, illetve kielégítési összeget meg nem haladó maximális mérvben állapíttassák meg. Ennek az elsőbbségi részvényekre nézve is helye van, mert ez nem szünteti meg e részvények elsőbbségi jellegét, mely abban nyilvánul, hogy a többi részvényeket megelőző kielégítésben kell részesülniök ; és ez alapon még nem lehet e részvényeket elsőbbségi kötvényeknek, birtokosaikat pedig a társaság hitelezőinek tekinti, mert nem szenvedhet kétséget, hogy az elsőbbségi részvények birtokosait hitelezői jogok a társasággal szemben meg nem illetik és az elsőbbségi részvényekből alakult alaptőke is elsősorban a hitelezők, nem pedig az elsőbbségi részvénybirtokosok kielégítésére szolgál. Az a közgyűlési határozat tehát, amely szerint a kibocsájtandó elsőbbségi részvények 6o/0-nál magasabb osztalékban és felszámolás esetén a névértéket meghaladó kielégítésben nem részesülhetnek, sem törvénybe, sem az alapszabályokba nem ütközik, és jogsérelmet senkire nézve sem tartalmaz ; mert azokra, akik a még csak kibocsátandó elsőbbségi részvényeket, az alapszabályszerű korlátozásokkal együtt, meg fogják szerezni, ez a korlátozás nem sérelmes, a többi (rendes) részvények birtokosaira nézve pedig a kielégítésben őket megelőző elsőbbségi részvényesek részesedésének korlátozása nemcsak nem hátrányos, hanem esetleg egyenesen előnyös is lehet. (Bp. T. 559/1917.) Elővételi jog korlátozása. Az a kedvezmény, mely szerint újabb részvénykibocsátás esetén a részvényesek a kibocsátáskor birtokukban levő részvények számarányához