Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

73 sek rendelkezésére nem bocsátott uj részvényeket mások (egyes személyek vagy pedig u. n. szindikátus) a belértéken lényegesen alul maradó árba;j kapják, ez a régi részvények értékét csökkentvén, a régi részvényeseket megkárosítja, sőt ily művelet ismétlése a régi részvényeket ezeknek a teljes elértéktelenedéséhez is közel juttathatja. A dolog ilyen állásában, habár a K. T. 163. §-a, amely szerint minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illeti, nem jelenti azt, hogy a vagyoni részesedés arányának, a társaság fennállásának egész tartama alatt, változatlannak kell maradnia ; annyi azonban e §-ból is következik, hoffv az új részvényeknek — a belértéken lényegesen alul maradó ár mellett és a régi részvényesek egészben vagy részben való kizárásával — másoknak való juttatása sértheti a régi részvényeseknek a társasági vagyonban a felszámolás esetén beálló részesedésre irányuló jogát ; és ha másoknak ily kedvezményben — a régi részvényeseket érzékenyen károsító ajándékban — való részesítését magának a részvénytársaságnak nyilvánvaló és fontos érdeke nem teszi kellően indokolttá, úgy ez — jóllehet erről a K. T. kifejezetten nem is rendelkezik — már mint (mást ok nélkül károsító voltánál fogva) az általános magánjog elvei szerint a jó erkölcsökbe ütköző eljárás az anyagi jogot kétségkívül sérti és ezért a 17 [\- §-a alapján megtámadható ; mert az a körülmény, hogy a törvény vagy az alapszabály a régi részvényeseknek elővételi jogot nem biztosít, törvényesen megvédett jogfosztó és kisajátító eszközt a többség részére nem teremthet. Meg lesz még állapítandó, kik vették át a régi részvényesektől elvont új részvényeket, — és a részvénytársaság helyzetére való tekintettel szükségesnek, gazdaságilag indokoltnak mutatkozott-e az illetőket ily kedvezményben, vagyoni előnyben részesíteni. — joggal számíthatott-e a rt. vezetősége arra, hogy a régi részvényeseknek az a kára, amely a másoknak jutott részvények árának túlalacsony összegben való megszabásából keletkezett, az alaptőkeemelésből, illetve a részvényátengedéssel kapcsolatban netalán megszerzett összeköttetésből származó más előny révén meg fo? térülni. (Kúria 3470/923.) Alaptőkeemelés ethikája. Régi részvényesek jogai. Az alaptőke felemelése alkalmával kibocsátott új részvények tekintetében a K. T. i63. §-ában foglalt rendelkezésen alapuló szabály az, hogy az új részvényeknek harmadik személyek részére a régi részvényeseknek egészben vagy részben kizárásával a belértéken lényegesen alul maradó ár mellett való juttatása csak a rt.-nak, tehát maguknak a részvényeseknek is nyilvánvalóan fontos s nyomós érdekéből történhetik. A keresettel megtámadott rendkívüli közgyűlési határozatok értelmében az alperes alaptőkéjének felemelése alkalmával kibocsátott 3i.ooo darab új részvénynek dorabonként 20,000 korona kibocsátási árfolyam mellett a M, Á. H.-banknak való juttatása s az ezt követően kibocsátott 100.000 darab új részvénynek 10.000 korona kibocsátási árfolyam mellett 1 : 1 arányban az immár T 00.000 darab részvénnyel bíró régi részvényeseknek való ajánlása a M. Á. Tí.-bankkal kötött s ugyanezen rendkívüli közgyűlés által jóváhagyott szanálási megállapodás folyományaként az alperesi rt.-nak vagyis a részvényeseknek abból a nyilvánvalóan fontos s nyomós érdekéből történt, hogy ebben az időben az alperesi rt. válságos anyagi helyzetben volt s mint a rendkívüli közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tartalmazza, csakis ennek a szanálási megállapodásnak foganatosítása tette lehetővé további fennmaradását.