Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
67 nek meghatározása tartozik ; ennélfogva a 179. §-t nem sérti az a döntés, hogy az elhatározott alaptőkefeiemelés folytán kibocsátandó új részvények mikénti elhelyezését és kibocsátási árfolyamuk megállapítását az igazgatóságra bízta. (Kúria 3324/1917-) Felemelt alaptőke befizetési módozata. Az alaptöke és így a felemelt alaptöke befizetésének módozatát a K. T. 157. §. 5. pontja szerint a közgyűlés az alapszabályokban nemcsak jogosítva van, de köteles megállapítani. A felemelt alaptőke befizetési módozata tekintetében kifejezett törvényi rendelkezés hiányában, a kifejlődött állandó birói gyakéorlat szerint, a rt. alakulása céljából teljesítendő eredeti részvényaláirásnál kiválóan a társaság megalakulása biztosítékául felállított alaki feltételekre vonatkozó rendelkezések, úgymint 10 o/0> illetve 3o 0/0 befizetése a már megalakult rt. által alaptőkéjének felemelése céljából foganatosított újabb részvények jegyzésénél nem szükségesek. Ugyancsak a kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint jogosítva van a közgyűlés arra, hogy az új részvények kibocsátási árfolyamát megállapíthassa, vagy ennek megállapítását az igazgatóságra bízhatja, amint ez jelen esetben az alapszabályban foglalt rendelkezés szerint megtörtént. E részben korlát csak annyiban áll fenn, hogy a megállapított árfolyam a részvény névértékénél alacsonyabb nem lehet. (Kúria 538/1910.) A jegyzéstől eltérő alaptőkeemelés. A részvényes a részvényjegyzés alapján csak oly módon és alapon vau kötelezve, amilyen módon és alapon kötelezettséget vállalt, ámde a rt, közgyűlése a részvénytőke felemelését nem oly értelemben határozta el, mint ahogy az igazgatósági ülés határozott, ezzel a tényével tehát alperes a korábbi részvényjegyzéssel elvállalt kötelezettsége alól felmentetett. (Kúria 436/1910.) Alaptőkeemelésnél részvényaláírás érvényességi kellékei. Alperes a valódinak elismert részvényjegyzésből származóit fizetési kötelezettségét azon az alapon támadta meg, hogy az aláírási tervezetben az aláírás zárideje a K. T. i5o. §-ának 4- pontjában foglalt rendelkezés ellenére meghatározva nem volt, hogy az aláírók nagyrészének fizetőképtelensége folytán az általuk jegyzett aláírási összegek behajthatatlanok s így a célbavett alaptőkefelemelés sikertelennek tekintendő s végül, hogy a jegyzett részvénytőkének 3o o/0-a nem minden egyes részvény után különkülön fizettetett be. Ezek a kifogások azonban alaptalanok, mert az állandó bírói gyakorlat értelmében oly esetekben, mikor nem a rt. alapításáról, hanem a már létező társaság alaptőkéjének felemeléséről van szó, a K. T. i5o., I5I. és i54- §-ai rendelkezésének mellőzése az aláírás érvénytelenségét feltétlenül nem vonja maga után s ily esetben a részvényaláírásból származtatott fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele csak az, hogy a részvénykibocsátás a maga egészében eredményes legyen, ami fennforgónak tekintendő akkor, ha a kibocsátott új részvények tényleg elhelyeztettek. Minthogy pedig az elsőbíróság ítéletében a cégokmánytár adatai alapján megállapított s meg nem támadott tényállás szerint, a felperes által alaptőkéjének felemelése céljából a közgyűlés határozatához képest kibocsátott új részvények teljes számban elhelyeztettek s azok 3oo/0-ának befizetése is igazoltatott, az alperes fizetési kötelezettségének törvényes feltételei beállottak. (Kúria 1743/1915.)
