Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

62 lehetséges, ha ehhez valamennyi részvényes hozzájárul, vagyis az alaptőkének ily felemelése csak az összes részvényesek egyhangú határozatával történhetik. Minthogy pedig a rt. közgyűlésén, amely az alaptőkének ily módon voló felemelését elhatározta, a 800 részvényhői mindössze i65 részvény volt képviselve s igy az alaptőkének ily módon való felemeléséhez valamennyi részvényes hozzájárulása igazolva nincs, a hozott határozat a K. T. rendelkezéseivel ellentétben áll, miért is azt az el*őbíróság jogszabálysértés nélkül semmisítette meg. (Szegedi T. 1687/28.) Alaptőkefelemelés részvényenkénti kivetéssel. A 700/1925. P. M. sz. rendelet megengedi ugyan, hogy a megnyitó leltárban létesített tőketartalékot a részvények névértékének felemelésére felhasználják, az a határozat azonban, hogy a részvények névértékét és így az alaptőkét akként emeljék, hogy minden részvényes legyen köteles részvényenként 3o pengőt befizetni, mint a K. T. rendelkezéseivel ellentétben álló, semmis. Ilyen semmis határozat nemlétezőnek tekintendő és minthogy az előírt határidő alatt más érvényes határozat hozva nem lett, a rt. feloszlása hivatalból mondandó ki. (Szegedi T. 1687/1928.) Felemelt alaptőke pénzben fizetendő be, egyszerű megterhelés stb. nem elég. A felemelt alaptőke befizetésének pénzben kell történnie. Kötelezvények, a részvényjegyző folyószámláján való egyszerű megterhelések ezzel egyértékűnek nem tekinthetők: mert a cégbíróságnak nincs módjában valamely követelés jóságát megítélni és még a jónak mutatkozó követelés behajtása is utóbb kétségessé válhatik. Ha tehát nem mutatkozik a folyószámlán a részfény jegyzővel szemben a társaságot terhelő és általa megfelelő módon elismert oly tartozás, amely a részvények értékével kiegyenlítést nyert volna, a részvényérték valóságos befizetése igazoltnak nem vehető. (Bp. T. 2876/1922.) Alaptőkeleszállítás után új részvények kibocsátása. Ha az eredeti alaptőke leszállíttatott és a leszállított alaptőke be van fizetve, az ezután elhatározott alaptőkefelemelést és új részvénykibocsátást a 162. §. nem gátolja. (Kúria 1620/1923.) Károsság és keresztülviteli határidő megtámadása. Ha az alaptőkét felemelő közgyűlési határozat meg nem támadtatott, az alaptőkeemelés károssága s a keresztülviteli határidő meg nem állapítása sikerrel nem panaszolható. (Kúria 2170/1924.) Hosszú halasztás új részvények befizetésére. Az igazgatóságnak nem áll jogában, a közgyűlési határozattal ellentétben, az új részvények ellenértékének befizetésére, kamatfizetési és valórizálási kötelezettség kikötése nélkül, hosszú halasztást engedélyezni ; az ilyen, közgyűlési felhatalmazás nélkül tett ajánlatot tehát a régi részvényesek nem is kötelesek elfogadni s az ajánlat el nem fogadása nem akadályozza a K. T. 17/4. §-án alapuló megtámadási jog gyakorlását. (Kúria 2722/1924.) Részvények túljegyzése esetére az igazgatóságnak adott szétosztási megbízás. A határozatnak arra vonatkozó része, — amely az igazgatóságot a részvények túljegyzése esetére a részvényeknek mikénti szétosztásával meo--