Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

59 tése előtt új részvényeket nem bocsáthat ki, nem nyerhet alkalmazást az alaptöke felemelésének arra az esetére, amikor a rt. eredeti alaptőkéjét a tőke felemelését megelőzően — veszteségeinek fedezésére — a törvényes szabályok megtartásával már leszállította. Indokok : A csatolt cégiratok tartalma szerint az alperes rt. az eredetileg 3oo.ooo koronát kitevő alaptőkéjét az 1909. évi március hó 26-án tartott közgyűlésen 143.100 koronára szállította le, — az pedig, hogy ez az alaptőke tényleg teljes értékben befizettetett, — a megállapított és e részben meg nem támadott tényállás szerint peres felek közt nem is volt vitás : nincs helytálló alapja a felperes ama támadásának, hogy az alaptőkének az alperes 1918. évi július hó 4-iki közgyűlésén eiiiaiározott felemelése a K. T. 162. §-ának rendelkezéseit sértené. Ellenben alapos a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy az 1918. július 4-iki közgyűlésen elhatározott alaptőkefelemelés sikeresen nem következett be. I gyanis az erészben követett bírói gyakorlat szerint a részvényesnek a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen kötelezettsége nem közönséges tartozás, hanem olyan kötelezettség, melynél fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az e célból és az ez által megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles, amely társasági vagyon átlaga maga is feloszlás esetében aránylagos részben a részvényeseket illeti meg: miből következik, hogy a részvényesnek ez a tartozása a társaság irányában fennálló követelésének beszámításával egyáltalán nem törleszthető. Már pedig a meg nem támadott tényállás szerint az 1918. évi július hó 4-iki közgyűlés határozata értelmében — az alaptőke felemelése céljából — kibocsátott részvényekből tényleg csupán a P. S., Z. B. és dr. F. J. által jegyzett 12 darab új részvénynek a névértéke fizettetett be, — míg a N. Z. részéről részint elővételi jogán, részint jegyzés alapján megszerzett 703 és fél drb. részvénynek az ellenértéke akként nyert elszámolást, hogy 106. i^o korona az utóbbinak az alperes ellen fennálló folyószámla követelésébe betudatott, — a fennmaradó összeget pedig a folyószámlán az 1918. december hó 3i-én bevezetett i/j3.5i4 korona keretében N. Z. terhére írták. Minthogy ezek szerint N. Z. a részvények névértékét nem fizette be készpénzben, hanem azt csupán beszámítással kívánta törleszteni, ami pedig a fentebb kifejtettek szerint helyt nem foghat: kétségtelen, hogy a fennforgó esetben az alaptőkefelemelés eredményre nem vezetett. Ennek jogi következménye pedig az, hogy az ílyként sikertelen maradt alaptőkefelemelés címén a felemelt alaptőke összegét a mérlegbe fel sem lehetett venni. (Kúria 1620/1923.) Alaptökefelemelésnél alakiságok. E. H. 627. szám. Oly esetben, mikor nem a rt. alapításáról, hanem a már létező rt. alaptőkéjének felemeléséről van szó, a K. T. i5o., I5I. és i5/j. §-aiban foglalt rendelkezések mellőzése az aláírás érvénytelenségét feltétlenül nem vonja maga után és ilyen esetben a részvényaláírásból származó fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele csak az, hogy a részvénykibocsátás a maga egészében eredményes legyen, ami fenforgónak tekintendő akkor, ha a kibocsátott új részvények tényleg elhelyeztettek. Indokolás : Az alperes az általa valódinak elismert részvényjegyzésből