Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

53 Bejegyzés előtt eljárt személyek felelőssége. A K. T. 16 o. §-a nem tartalmaz olyan megszorító rendelkezést, hogy annak 2. bekezdése csak a megalakult, de be nem jegyzett rt.-ra vonatkozik; az idézett törvény rendelkezése szerint azoknak a felelőssége, akik a bejegyzés és kihirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, nincsen a rt. megalakulásához kötve. (Kúria 2840/1921.) Kétnyelvű cégszöveg. A magyar bíróságok hivatalos nyelve a magyar, a bíróság által vezetett nyilvános könyvekbe és ekként a cégjegyzékbe is minden bejegyzés magyar nyelven s amennviben a cég szövegének más nyelven való bejegyeztetése is megengedtetik, elsősorban és hiteles szöveg gyanánt az állam hivatalos nyelvén eszközlendő. Ennek és az állami főhatalom (szuverenitás) elvének megfelel az elsőbíróságnak az a rendelkezése, hogy a rt.Lot az alapszabály 1. §-ának olyan irányú módosítására utasította, hogy abban elsősorban a magyar nyelvű cégszöveg említtessék. Az a panasz. hogy a cégbíróság nincs jogosítva hivatalból kívánni az alapszabály módosítását, nem bir alappal, mert igaz ugyan, hogy a cég szövegére, a szerb cégszövegnek a magyar cégszöveg elé helyezésére és a német cégszöveg kihagyására nézve a régebben módosított alapszabályok a jelenlegihez hasonló rendelkezést tartalmaznak, mégis mivel az alapszabálymódosítás a cégjegyzék harmadik rovatába tényleg bejegyezve nem lett, a cégbíróság felügyeleti jogánál fogva jogosítva van arra. hogy az alapszabálvmódositás bejegyzése előtt a szükségesnek talált módosítást hivatalból elrendelje. (Kúria 988/909.) Az alapítók felmentésének hatálya a bejegyzés megtagadásakor. A rt. megalakulása s az azzal kapcsolatban hozott határozatok a K. T. 149. és 160. §. értelmében csak a bejegyzés tényével emelkednek jogerőre. A közgyűlés által az alapítóknak adott felmentés tehát a bejegyzés megtagadása esetében nem bir joghatállyal. (Kúria 2808/1921.) Akit az alapítók egy alakulandó rt. alkalmazottjának szerződtetnek, az az alapítás meghiúsulása esetéhen az alapítókkal szemben igényt nem támaszthat. A szerződés szerint alperesek felperest csakis a részükre «alapítandó rt.-hoz» évi 8000 korona fizetéssel ügyvezető igazgatónak szerződtették. E tartalmánál fogva ez a szerződés, a rt. megalakulása tényleges bekövetkeztétől tétetvén függővé, felfüggesztő feltétel mellett kötött jogügylet. Feltételes tartalmánál fogva a szerződés a felperes alkalmaztatására vonatkozó jogállanotnak átmeneti bizonytalan jelleget adott, melynek függősége a rt. megalakulásával vagy a bizonyossá lett meg nem alakulásával ér véget. Az ily jövőbeni és bizonvtalan ténvhez fűződő feltételhez kapcsolt jogok bizonytalanok lévén, a feltétel beállta előtt nem érvényesíthetők, mert a jogok hatályossá, jogérvényessé és realizálhatóvá csak akkor válnak, ha a feltétel bekövetkezik és pedig a feltétel teljesülésének pillanatától kezdve. A jelen esetben azonban a rt. alapítása be nem következett és így a felperes ügyvezetői igazgatói alkalmazása feltétlenül jogérvénvessé nem vált. Ezek szerint figyelemmel arra, hogy a felperes alkalmaztatására vonatkozó szerződés a felfüggesztő feltétel be nem állta következtében teljes hatályúvá nem lett és mert a felperes maga sem állítja, hogy az alperesek, mint alapítók a rt. megalakulását és így a felperes