Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

51 K. T. i5g. §-ának 3. pontja szerint megkivánt igazolása kimutatva van-e, a cégbíróság belátására bízottnak lévén tekintendő, a cégbíróság az által, hogy valamely előtte kellőkép nem ismert pénzintézetnek idevonatkozó ta­núsítását el nem fogadja, épp oly kevéssé sért törvényt, mint ahogyan nem tekinthető ilyennek az az eljárása, ha az előtte nem ismert félnek szóbeli úton előterjesztett kérelme fölvételénél a kérelmező személyazonossá­gának igazolása végett általa ismeretes egyén tanúsítását igényli. (Bp. T. 2895/904.) A cégjegyzékbe csak oly körülmény bejegyzésének van helye, mely a valódi tényállást tünteti fel; ehhez képest az alapszabályok azon módosí­tása, hogy a részvénytársasági alaptőke az ujabban kibocsátott részvények értékével emelkedett, csak akkor jegyezhető be, ha igazoltatik, hogy ezen részvénytőke befizettetett. (^Bp. T. 905/905.) Részvénytársaság alakulásánál a törvény ama követelményeinek, hogy az alaptőke 80 százaléka befizettessék, elég tétetett az által, hogy az ala­kuló közgyűlés jegyzőkönyve és az ott eljáró kir. közjegyző tanúsítása szerint az egyik alapító 3000 koronát, mint a készpénzzel résztvevő alá­írók részvényösszegére éső 3o százalékot a kir. közjegyző előtt leolvasott és a kir. közjegyző ezt az összeget az egyik megválasztott igazgatósági tag­nak átadta. (Bp. T. 967/1906.) Részvényaláírás jeltételes nem lehet. A K. T. a rt. által eszközölt alaptőke felemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz, tekintve azonban, hogy a K. T. 159. §-a szerint az alaptőke részvényaláírással biztosíttatik: hogy a ihty., i5o., i54-és 162. §-ok értelme szerint az alap tőkefelemelési művelet csak az összes újonnan kibocsájtott részvények elhelyezésével eszközölhető; tekintve, hogy a fel­emelt alaptőke biztosításának a cégjegyzékben való igazolásául az idézett paragrafusok értelmében a részvényaláírás szolgál: a részvényaláírás fel­tételes nem lehet; s így alperes által felhozott az a körülmény, hogy a részvényjegyzést a felperesnél leendő alkalmazásától feltételezetten eszkö­zölte, aláírásának érvényességét valósága esetén sem érintheti. (Kúria 996 1913., 609/913.) A 30 0/0-os befizetés vizsgálása. A K. T. i5i. §-a az egyes részvényaláírások érvényességi kellékéül csak a névérték 10 o/0-ának befizetését szabja meg, amiből következik, hogy a minden egyes részvény után az annak aláírója által külön-külön eszközölt befizetés megtörténtét csak ezen 10 0/0 tekintetében lehet hiva­talbóli vizsgálat tárgyává tenni: ellenben az a kérdés, hogy a K. T. iög. §. 3. pontja értelmében igazolandó további 20 o/0-os befizetés ki által — nevezetesen minden egyes aláíró részéről külön-külön, illetőleg az egyes aláírók megbízásából, avagy anélkül — eszközöltetett-e, a részvényalá­írások kötelező ereje szempontjából, és így a társaság érvényes meg­alakulása és bejegyezhetősége szempontjából is közömbös. (Kúria 99Á/ 1922.) A társaság hitelezői — csőd esetét kivéve — a részvénytőkehátralék kifizetését nem követelhetik. A Kx T. i5o., i54., 156., 157. és i5g. §-ai egybevetéséiből megállapítható, hogy a részvényeseknek a részvények befizetésére vonatkozó kötelezettsége csak a társaság irányában áll fenn, a társaság hitelezői tehát *

Next

/
Oldalképek
Tartalom