Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

45 A'yereségkiszámítás és felosztás módozatát az alapszabályoknak kell tartalmazniok4 A K. T. i65. §-a szerint a részvényesek között csak az osztható fel, ami az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség megmarad. A K. T. i5~. §. iA. pontja szerint az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani a nyereség kiszámításának és felosztásának módozatait. Az ezzel a törvényes rendelkezéssel kapcsolatban kifejlődött bírói gyakorlat szerint az alapszabályoknak mindenesetre kell a nyereség felosztása tárgyában irányadó szabályokat tartalmazniok s az nem bízható a mindenkori évi mérleget megállapító közgyűlésre, mert ez gyakorlatilag oda vezethetne, hogy a kisebbség a többségi határozattal törvényes osztalékjogától elüttetnék s részvényei feladására kényszeríttetnék. Minthogy pedig az alapszabályok i 5 §-a szerint a tiszta nyereség felosztása tárgyában a közgyűlés határoz, nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés a fenti törvényes követelményekbe ütközik, miért is ezt megsemmisíteni kellett. (Gyulai Tsz. 22/1915, Szegedi T. mv. 1787/1929, Kúria I. b. Ítéletét hh. 1068/1929.) Osztalékjog. Nyereségből levonásokat csak az alapszabályok rendelhetnek, közgyűlés nem. Kisebbségi részvényesek osztalékjogának védelme. A K. T. 160. §-a szerint a részvényesek között csak az osztható fel (osztalék), ami az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség megmarad, A K. T. 157. §. i/j. pontja szerint az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani a nyereség kiszámításának és felosztásának a módozatait. Az ezzel a törvényes rendelkezéssel kapcsolatban kifejlődött bírói gyakorlat szerint megengedett dolog, hogy az alapszabályok meghatározott célokra meghatározott összegeknek a mérleg szerinti tiszta nyereségből leendő levonását írják elő és osztalékként csak az kerüljön felosztásra, ami az alapszabályszerű levonások után a tiszta nyereségből fennmarad. A levonásba veendő összegeket az alapszabályok vagy meghatározott összegben vagy pedig a tiszta nyereség meghatározott százalékában állapítják meg, de mind a levonásba került összegeket, mind pedig azt a célt, amelyre a levonásba került összegek fordítandók, az alapszabályoknak mindenesetre meg kell állapítaniok, vagyis nem lehet e tekintetben a határozatot a nyereségfelosztás kérdésében döntő közgyűlésre bízni. Ugyanis ebben az esetben a részvényesek többsége közgyűlési határozattal a kisebbségnek az osztalékhoz való jogát bármikor illuzóriussá teheti és ezáltal a kisebbséget részvényeinek és az azzal kapcsolatos jogoknak a feladására kényszeríthetné. Ezeket a törvényes rendelkezéseket sérti a módosított alapszabályok 32. §-ának d) pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy a hivatkozott §. a) pontjában meghatározott és levonásba hozott összegeken felüli tiszta nyereség felosztása és hovafordítása tárgyában a mindenkori évi rendes közgyűlés határoz. Ez okból az első bíróság a rendkívüli közgyűlésnek az alapszabálymódosítás tekintetében hozott határozatát, mint a fentiek szerint törvénybe ütközőt helyesen semmisítette meg, miért is az elsőbíróság végzését vonatkozó és a fentiekkel kiegészített indokai alapján a felfolyamodásban előadottakra való tekintettel pedig még azért hagyta helyben, mert az a körülmény, hogy egy rt. altruista jellegű intézmény, a sérelmes végzésben felhívott szabály alóli kivétel alapját annál kevésbbé is képezheti, mert a részvények esetleges átruházása által, a vállalat könnyen elvesztheti eredeti célját és rendeltetését. (Szegedi T. 988'928.)