Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
43 joga, csak annyiban korlátozható ugyan, amennyiben az a törvénybe Qlet6leg a K. T. 157. §. 9. pontja alapján az alapszabályok abba a rendelkezésébe ütközik, mely minden részvény tulajdonosának szavazati jogot ad. Abból azonban, hogy a K. T. i56. §-ának utolsó bekezdése csak az alapító s másoknak biztosított különös előnyök tekintetében rendelkezik akként, hogy a határozatok hasz^atánál az érdekelt részvényes szavazati joggal nem bir, nem lehet arra következtetni, hogy minden más esetben az érdekelt részvényest a szavazati jog megilleti. Ennek a kérdésnek elbírálásánál tehát a K. T. 1. §-a alapján az általános magánjog szabályai alkalmazandók, amelyek szerint pedig a társasá? tagja nem szavazhat oly ügyben, mely vele létesítendő jogügyletre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a részvényes oly ügvekben. melvekhen e^vittal ü?vfél is. a társasá? elhatározásánál szavazatával befolyást nem gyakorolhat. (Kúria hh. 2 28 'T ()TS.) Elsőbbséqi részvény, szavazati joqban kiváltságos. Többszörös szavazat ijoq határai. Jogilag elismerhetők az olyan elsőbbségi részvények is. amelyek a többiekkel szemben nem valamely vagyoni előny, hanem csak a szavazati jog szempontjából kiváltságosak. És az alaoszabályoknak a tervezetből át nem vett az a része, amely a szavazati joo-ot szabályozza, az e tekintetben alapszabályszerűen előírt többsé? határozatával olvkénpen módosítható, hogy az újonnan kibocsátott elsőbbségi részvények birtokosai többszörös szavazati joggal bírjanak. E kiváltság es-yik előfeltétele az. hogy az kellően indokolt lelvén, aminek az ellenkezője azonban csak peres úton állapítható meg. További előfeltétele az. hogy a többi részvényesek akaratának érvényesítése ne váljék lehetetlenné azaz a csekélyszámú előjogos részvényesek egymasnkban ne majorizálhassák a na<?yobbszámú többi részvényt. Végül arra nézve is garanciára van szükséq-. ho<?v a kiváltsággal visszaélés ne történhessék és az azzal elérni kívánt cél biztosíttassák. (Kúria 7055/1922.) Szavazati jog rendellenességei. Nem érvényes az alapszabályoknak a tervezetből átvett az az intézkedése, mely a kisebb (10.000) számú részvényből álló csoportnak több (10.000) szavazatot, a nagyobb számú (30.000) részvényből álló csoportnak pedig csak a másiknál kevesebb (6000) szavazatot biztosít. (Kúria 5608/192^.) Részvények száma szerint limitált szavazati jog. Kétségtelen ugyan az, hogy amidőn az alapszabályok a részvényesek akarata érvényesítésének korlátot szabnak olyképpen, hogy a részvényes a közgyűlésen való szavazati jogát nem összes részvényei, hanem azoknak csupán bizonyos meghatározott száma után gyakorolhassa : az alapszabály kijátszását jelenti az, hogy egy vagy több részvényes részvényeit, vagy azok bizonyos számát színlegesen egyedül azon okból ruházza át harmadik személyre, hogy azok által leadandó szavazatok útján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakoroljon és ennek folytán azon egyéneknek ily módon leadott szavazata érvényesnek nem tekinthető. Egymagában azonban az, hogy valamely határozat meghozatalánál ilyen szabályellenes szavazatok is érvényesíttettek, a határozat megsemmisítésére még nem vezethet, hanem a megtámadás sikerének biztosítása végett ki kell mutatni azt is, hogy a határozatnak többsége az ilyen érvénytelen szavazatokból került ki. (Kúria 28217/1913.)
