Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

41 Mévre szóló részvény átruházásának korlátozása. Szavazati jog maximálása. Abban a kérdésben, hoírv a névre szóló részvény szabad átruházha­tósága az alapszabályok intézkedése által korlátozható-e. irányadó szempont az. hogy a korlátozás nem lehet oly terjedelmű, hogy a részvény forgal­mát lehetetlenné tegye : ellenben nincsen akadálya annak, hogy a rész­vényátruházás alapszabályszerűen bizonyos különleges, a részvénytársaság céljai által igazolt megszorításoknak vettessék alá. Nem ellenkezik a tör­vénnyel az alapszabályok i3. §-ában foglalt, a részvényesek szavazati jogát illető, felperes által támadott az az intézkedés sem. hogy öt szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat, mert a közgyűlés autonóm jog­körébe tartozik a részvényesek szavazati joga terjedelmének az alapszabá­lyok keretében való megállapítása. (Kúria 542 3 1925.) Igazgatósági tag meghatalmazott útján nem szavazhat. Helyes indokolással állapította meg törvényellenesnek az elsőbíróság az alapszabályok abbeli rendelkezését, hogy az igazgatóság tagjai az igaz­gatóság ülésein képviselőik útján is szavazhatnak, ami nyilván ellenkezik az igazgatóság tanácskozó testületi szervezetével és személyes felelősségével. Bp. T. 101 1930.) Részvényes meghatalmazott útján is szavazhat. A K. T. iőy. §-ának 9. pontja értelmében a rt. a törvény paran­csoló rendelkezésénél fogva az alapszabályaiban állapítja meg a részvényesek szavazati jogát és ennek miként való gyakorlását : ebből kifolyólag e sza­vazati jog nemcsak a részvényesek, hanem az alapszabályokban e tekintetben meghatározott előfeltételek alatt az illető részvényesek meghatalmazottjai utján is gyakorolható, következésképen az a tevékenység, amely ily szava­zati jogképviselet megszerzésére irányul, még ha a társaság ügyei tekinteté­ben hatalmat gyakorló szavazattöbbség megszerzését célozza is. önmagában véve nemcsak a törvénybe és az alapszabályokba, hanem az üzleti tisztes­ségbe és a jóerkölcsbe sem ütközik, tehát e tevékenység fejében szerződé­sileg kikötött díjazást tartalmazó megállapodás az anyag jogi szabályok értelmében érvényes jogügylet. (Kúria 7078 1928.^ Igazgatósági tagot mint részvényest megillető szavazati jog. Nem alapos a felperesnek az alperesi társaság igazgatóságának tagjai által a mérleg elfogadása és a felmenívény megadása tárgyában részint a saját részvényeik után. részint pedig más részvényesek meghatalmazása alapján leadott szavazatok érvénytelenségére felhozott panasza, mert a sza­vazati jog. mint a részvényesnek a közgyűlésen gyakorolható egyéni joga. csak annyiban korlátozható, amennyiben azt a törvény, illetve a K. T. 167. §-ának 9. pontja alapján az alapszabályok megengedik. Sem a törvény­ben, sem az alperesnek az alapszabályaiban nem fordul elő oly korlátozó jogszabály, amely a rt. igazgatóságának részvényes minőségében is érdekelt tagjait a részvényest megillető jogok gyakorlatától, különösen pedig a köz­gyűlési határozatok hozatalában való részvételtől s más részvényeseknek ily határozat hozatalánál való képviseletétől elzárná, ezek szerint tehát az igazgatóság tagjainak a mérleg megállapításánál és a felmentvény meg­adásánál leadott szavazatai érvényesek. Ez alól a birói gyakorlat csak ab­ban az esetben tesz kivételt, ha valamelyik részvényes külön és kifejezetten a saját személyében van érdekelve, mint pl. az általa a társaságba hozandó

Next

/
Oldalképek
Tartalom