Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

39 azt. hogy az alapszabályokba mindaz felvétessék, ami a rt.-nak. különösen harmadik személyekkel szemben való jogviszonyai szempontjából különösebb fontossággal birhat. és a fennforgó esetben kétségtelenül bir is; mert az elsőbbségi részvények egyrészről rendszerint közforgalmi értékpapírokat képeznek, de másfelől az elsőbbségi kötvények, mint voltaképeni adósleveleknek kibocsátása a rt.-okra nézve nem csak akkor képez igen fontos körülményt, amikor a rt. az alakulással egyidejűleg bocsát ki ilyen kötvényeket, hanem akkor is. ha ezt későbben teszi és ezáltal később válik a kibocsátott kötvények né\értéke erejéig adóssá. (Bp. T. 191^.) Részvényes közgyűlési felvilágositáskérési joga. Felvilágosítás megtagadása üzleti érdekek veszélyeztetése esetében. Kétségtelen, hogy a részvényes a közgyűlés mérlegét megállapító határozatát a K. T. 17 4- §-a alapján megtámadhatja, ha a jóváhagyott évi mérleg adatai helytelenek, illetőleg a mérleg összeállítása a törvény vagy az alapszabályoknak a törvénnyel nem ellentétes rendelkezésével ellenkezik. Ebből folyik, hogv a mérlegnek olv módon kell a vagyonállapotot feltüntető adatokat tartalmaznia, hogy a fennebb megjelölt szempontokból az ellenőrzés lehetséges legyen. Ezen ellenőrzési jog gyakorlásának lehetőségét pedig az adja meg-, hogy a részvényes a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálásához szükséges adatok tekintetében az évi rendes közgyűlés tere és célja, valamint a tárgy természete által megszabott korlátok közt a közgyűlésen a vezetőségtől fdvSásósítást kérhessen és ezt a felvilágosítást a vezefőség abban a keretben, amelyben azáltal az üzleti érdek veszélyeztetve nincs, megadni is tartozik. (Kúria 4331 1927.^ Hirdetmények alapszabályszerűen teendők közzé. A rt. hirdetményeinek mikénti közzététele alapszabályilag nem bízható az igazgatóság tetszésére. A hirdetménvek közzétételére szánt lap az alapszabályokban megnevezendő. K. T. IŐ-J. §. 15. iBp. T. 2667 1920.1 Hirdetmények közzététele. A K. T. iŐ7- §-a nem írja elő. hogy a társaság kirdetménveinek közzétételére valamelv hírlap névleg meeielöltessék. elég e tekintetben azt felvenni az alapszabályokba, hogy ízok valamely helybeli lapon teendők közzé. (Kúria 899 1911.) Határozathozatal minősített többséggel. A K. T. a rt.-i közgyűlés határozathozatala módjának megállapítását az alapszabálvokra bízza, s nem tartalmaz olyan tiltó rendelkezést, amely szerint a határozathozatalt általában minősített többséghez kötni nem lehet. Ezzel szemben fennáll ugyan az a részvényjogi szabály, amely szerint a többség határozata a kisebbségre kötelező. Ez a részvényjogi általános szabály azonban nem nyerhet alkalmazást ott. ahol az alapszabályok a kisebségnek bizonyos jogot biztosítanak az által, hogy a határozathozatalhoz nem a jelenlevők egyszerű szótöbbségét, hanem a leadátt szavazatoknak meghatározott százalék-többségét kívánja meg. A kifejtettekből következik, hogy az alperes rt. alapszabályainak 11. £-a. amely szerint a közgyűlés határozatait 75^0 szótöbbséggel hozza, törvényellenesnek nem tekinthető. Pestv. Tsz. I5I6A 1923.. Kúria hh. 2597 1925. sz. aL) Közgyűlés helye. Több belföldi földrajzi hely. E. H. 334. sz. A K. T. 157. §. 8. pontjában foglalt rendelkezés értelmében az alapszabályokban a közgyűlés megtartásának megjelölendő he-