Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

21 szabálya, hogy — a nem pénzbeli betét kivételével — a jegyzett részvény értéke készpénzben fizetendő be. Ezen követelmény arra irányul, hogy a felemelt alaptőke, mint a társasági összes kötelezettségek fedezetére szolgáló állandó vagyonállag, biztosítva legyen és ekként az alaptőkefelemeléssel célba vett tőkeszaporulat a társaság rendelkezésére álljon. Az adott esetben a felfolyamodó rt. közgyűlése az eddigi 52.5oo.ooo K alaptőkének 3o.ooo.ooo K-val 82.5oo.oOO Kra oly módon voló felemelését határozta el, hogy a kibocsájtandó 15o.ooo darab egyenként 200 K névértékű részvényből I3I.25O darab a régi részvényeseknek ajánlandó fel, a fennmaradó 18.750 darab részvény pedig tőzsdei árfolyamon elsősorban a rt. amerikai érdekeltjeinek követelései kielégítésére fordítandó. A vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv, a társaság utolsó mérlege és a társaság felfolyamodásához csatolt okiratok adatai szerint a társaság életbevágó érdeke fűződik ahhoz, hogy a kibocsájtandó új részvényeknek a régi részvényesektől elvont hányadából a társaságnak ez a nagyobb arányú tartozása kielégíttessék, továbbá a társaság vagyoni állása mellett nem forog fenn aggály a tekintetben, hogy az érintett tartozások kielégítéséül átenegedendő új részvények értéke a társaságnak ezen teherrel mentesített vagyonában fedezetet nyer. Tehát ugyanaz az eredmény áll elő, mintha a társaság által az ezen tartozások kielégítésére fordítandó összeget a nevezett érdekeltség a részvényekért a társaságnak készpénzben befizetné. Ezekből önként folyik, hogy az elhatározott alaptőkeemelés alapján kibocsájtandó új részvények egy részének tartozások kielégítése ellenében való elhelyezése a fennforgó körülmények közt ezen részvények reális értékének a készpénzfizetéssel egyenértékű biztosítását nyújtja és így nincsen jogszerű alapja annak, hogy a kérdéses közgyűlési határozat oly irányú rendelkezése miatt megsemmisíttessék. (Kúria 5639/1926. sz.) Meghiúsult alapítás jogi következményei. Az alperes arra vállalkozott, hogy a felperes tulajdonát képező egyéni cégből rt.-ot alakít, oly módon, hogy a felperes vállalatát az új rt.-ba apportként beadja és ennek fejében kap az új rt. részvényeiből /400.000 K névértékű részvényt és készpénzben 5oo.ooo K-t. A felperes keresetét arra alapította, hogy miután az alperes a részvénytársaságot a kikötött időben meg nem alapította, illetve annak megalakítását késlelteti, ami által egyfelől a részvényeket kézhez nem kaphatja és va* gyona feletti rendelkezésben, annak gyümölcsöztetésében akadályozva van, másfelől alperest a tervezett rt. megalakítására szorítani módjában nem áll, azért joga nyílt ahhoz, hogy alperestől a természetbeni betétel megállapított értéke gyanánt neki járó teljes ellenértéket készpénzben követelhesse. Ennekfolytán a /joo.ooo K kibocsájtási értékű részvény helyett /joo.000 K készpénznek, mint tőkének, kamatának s a perköltségnek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az előrebocsátott tényállásból következik, hogy a felperes a kereset alapjául szolgáló megállapodásból folyóan vagy teljesítést vagy is részvénykiadást követelhet, vagy amennyiben a rt. megalakulásának húzódását megállapodásellenesnek és érdekeire sérelmesnek találja, úgy elállhat az ügylettől és esetleg kárát követelheti, azonban ahhoz, hogy a megállapodásnak, mint kétoldalú jogügyletnek módozataitól eltérően egyoldalúan a természetben kiszolgáltatni kötelezett