Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

217 egyik többségével keresztülviszi a rt. építkezésével való megbízatását, hogy az másikat a végrehajtó bizottságba beválasztatja, s ez alapon nyereséget fognak elérni. (Kúria 867/1919.) Még be nem jegyzett igazgatósági tag képviseleti joga. A K. T. 186. §-a azt. hogv a rt.-ot hatóságok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli, nem teszi függővé attól, hogy az igazgatóság tagjai a cégjegyzékbe bevezettettek és e bevezetés közhírré tétetett-e. A 184. §. utolsó bekezdéséből pedig csak annyi következik, hogy a rt.-i igazgatói minőséé: megszűnése a cée"jegvzékbe eszközlendő bevezetés és a közhírré tétel előtt harmadik személv ellen csak annyiban érvényesíthető, amennyiben bebizonvítható. hogv a harmadik személy az igazgatói minőség megszűnéséről tudomással bírt. Alaptalan tehát az a panasz, mintha jogszabályt sértett volna a fellebbezési bíróság akkor, a mikor a már megválasztott, de még be nem jegyzett igazgatósági tagnak az okirat eredetijén levő aláírását a rt.-ra nézve joghatályosnak tekintette. (Kúria 580/Í/1921.) A társaság összes részvénvei tulajdonosának szerződése a társasági vagyonról. Rt.-nak harmadik személlvel kötött ügylete érvényességének előfeltételét képezi ugyan egvüttes cégjegyzésnél, hogy az írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatok azok részéről történjék, akik a céget együttesen képviselik. A megkötöttnek állított vételnél azonban felperes nem mint a társaságnak együttes cégvezetéssel felruházott egvik igazgatóság tagja a társaság nevében, hanem mint a társaság összes részvén veinek birtokosa saját nevében járt el. A vétel tehát ez alapon nem hatálvtalanitható. A K. T.-nek a rt.-ot tárgyazó tizedik címe nem zárja ki. hogv a társaság összes részvénveit egy személv megszerezhesse. Nem hatálvtalan tehát az a szerződés, melv a társaság által kibocsátott összes részvénvek birtokosa által a részvénvek. illetőleg a társaság egész vagyona tekintetében köttetik. (Kúria hh. 861 '1909.) Cégügyekben hozott végzések kézbesítése. Figyelmezteti a kir. ítélőtábla az elsőbíróságot, hogy a cégügyekben hozott végzések nem az egyes icazsratósági tagoknak, hanem a K. T. 186. -§a értelmében az igazgatóságnak kézbesítendők. (Bp. T. S^/igia.) Cégszerűtlen levelezésért felelősség. A rt. a mással folytatott tárgvalásokra nézve nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy az erre vonatkozó levelezésben a nevében írott levelek nincsenek cégszerűen aláírva, mert kötelességében áll gondoskodni arról, hogy a hozzá intézett levelek megfelelő kézbe kerüljenek és az illetékes közegek által nyerjenek elintézést. (Kúria 112/913.) Érdekellentétben álló alkalmazott a rt.-ot nem képviselheti. Sem az igazgató, aki a perben vitássá vált szerződést a társasággal megkötötte, sem a társasággal érdekellentétben álló vezérigazgató a társaságot a perben nem képviselheti. Ellenben azok az igazgatósági tagok, akiket a közgyűlés az adásvételi szerződés érvénytelenítése iránti per folyamatba tételével megbízott, a társaságot az ugyanazon jogviszonyból kifolyólag ellene indított perben is jogosan képviselik. (Kúria 8/Í26/1915.)