Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

208 joguknak gyakorlását az igazgatósági tagjai elmulasztják, ezért magán- és büntetőjogi felelősség terheli őket. A minden egyes igazgatósági tagot megillető ez a jog, illetve a mindegyiküket terhelő felelősség akkor sem szenved változást, ha az igazgatóság saját kebeléből meghatározott hatáskörrel úgynevezett végrehajtó bizottságot rendel ki. A kifejtettekből önként következik tehát, hogy a másodbíróság végzésében a végrehajtó bizottság tagjainak a számára vonatkozó korlátozás tekintetében felhozott az az indok, mikép ellenkező esetben az igazgatóság az annak kebelében többséget alkotó végrehajtó bizottság ténykedésének felülbírálásánál a törvényen alapuló hatáskörének kifejtésében gátoltatnék, — nem helytálló. (Kúria 3252/1929.) Végrehajióbizottság alakítása szótöbbséges határozattal. A rt. alapszabályai szerint az igazgatóság a hatáskörébe tartozó egyes teendők ellátásával és a társasági ügyek közvetlen vezetésével esetről-esetre vagy meghatározott időtartamra egy vagy több tagját (végrehajtó bizottság) megbízhatja, kiknek díjazását a közgyűlés állapítja meg. A kereskedelmi cégjegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos a kir. törvényszék által bejegyzett cég kihirdetéséről nem intézkedett, mert szerinte a végrehajtóbizottság alakítása csak akkor nem sérti a törvényt, ha az igazgatóság idevonatkozó határozatát egyhangúlag hozta. Az alapszabályok szerint az igazgatóság határozatképes, ha az összes igazgatósági tagok meghívattak és legalább három közülök jelen van. A fentiek alapján, eltekintve attól, hogy a végrehajtóbizottság alakítása nem ütközik törvényes intézkedésbe, a végrehajtóbizottságnak szótöbbséges igazgatósági határozattal való kiküldése nem lehet sérelmes arra az igazgatósági tagra nézve, akit ily alapszabályok fennállása mellett választottak be az igazgatóságba. (B. T. 11.386/1928.) Részvénytársaság igazgatóságának díjazása. E. H. 8UU. szám. Az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a rt. közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható. Tényvázlat. A b.-i kir. törvényszék, mint cégbíróság a D. M. rt. cégnek és alapszabályainak a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe leendő bejegyzése iránt előterjesztett kérelemnek helyt adván, a jelzett cégnek a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe való bejegyeztetését elrendelte. A b.-i kir. Ítélőtábla az elsőbíróság végzését megváltoztatta, a D. M. rt. alapszabályainak 12. §-ában foglalt rendelkezést a cégjegyzékbe bejegyezhetőnek nem tartván, felhívta a cég bejegyzését kérelmező feleket, hogy az alapszabályok 12. §-ában foglalt rendelkezésnek a törvénynek megfelelő módosításáról gondoskodjanak, mert ellenkező esetben a D. M. rt. a cégjegyzékből hivatalból töröltetni fog. Indokok. A D. M. rt. bejegyezni rendelt alapszabályai akként rendelkeznek, hogy «az igazgatóságnak jogában áll egy vagy több tagját az üzletvezetésre kirendelni, továbbá saját felelősségének érintése nélkül működési körének egy részét saját kebeléből választott végrehajtó bizottságra átruházni, egyes tagjait bizonyos üzletágak vezetésével megbízni és mindezeknek tiszteletdíját megállapítani. Az igazgatóság tagjai fáradozásukért a közgyűlés által évről-évre a költségszámla terhére megállapítandó tiszteletdíjban részesülnek.)) E §-ban foglalt az a rendelkezés, hogy az igazgatóság jogosult a kebeléből kiküldött végrehajtó bizottság tiszteletdíját megállapítani, a cég-