Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

195 szabályok mennyiben maradtak érvényben és mennyiben szenvedtek változást. (Bp. T. 3459/1902.) Alapszabálymódosítás hatályának törvényellenes megállapítása. Oly közgyűlési határozat, amely az alapszabálymódosítás hatályát a K. T. 181. §-ával ellentétesen állapítja meg, törvényellenes, s nem a közgyűlés megtartására vonatkozó alaki, hanem anyagi jogszabályba ütközik, tehát a közgyűlési jegyzőkönyv benyújtásától számított i5 nap után beadott keresettel is eredményeben támadható meg. (Bp. Tsz. 37490/ 1922.) NEGYEDIK FEJEZET. Igazgatóság és felügyelő-bizottság. 182. §. A részvénytársasúg ügyeit igazgatósúg intézi, mely egy vagy több személyből állhat és a részvényesek közül vagy músokból fizetés mellett, vagy a nélkül vúlasztatik. Kiköthető az alapszabályokban, hogy az igazgatóság tagjai meghatározott számú részvényt tegyenek le biztosítékkép, de ha ez elmulasztatik, pasztán ennél a ténynél fogva a cégjegyzékből még nem törölhetők, hanem a közgyűlésnek kell az elmozdítás tárgyában határoznia. (Kúria 88 1897.) A részvényes tömeggondnoka akkor is megválasztható igazgatósági tagnak, ha az alapszabályok értelmében csak részvényes lehet az igazgatóság tagja. (Kúria 36 1896.) Ha a részvénytársaság alapszabályaiban kiköttetett, hogy igazgatósági tagul csak helyben lakó részvényes választható, ellenkező közgyűlési választás megsemmisítendő. (Kúria 1289 1892.) A K. T. nem foglal magában tiltó rendelkezést arranézve, hogy a rt. igazgatósági tagja meg ne bízassék oly teendőkkel, amelyek nem tartoznak az igazgatósági tagok ügykörébe s hogy az ily természetű teendőkért külön díjazásban részesíthetők ne volnának. (Kúria 499/1900.) A K. T. azokat az összeférhetetlenségi eseteket, melyek a rt., vagy más versenyző társaság alkalmazottjainak megválasztásából felmerülhetnek, egyáltalában nem szabályozta, amiből következik, hogy a törvény ennek a kérdésnek szabályozását szükségesnek nem is találta, hanem az által, hogy a törvény nem intézkedik, a részvénytársaságok úgyis szabad kezet nyertek, hogy az összeférhetetlenségi eseteket alapszabályaikban szabadon rendezhessék és mivel másrészről a K. T. i83. §-ának második bekezdése, mely szerint az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor elmozdíthatja, eléggé megóvja a részvényesek érdekeit az ily esetekből felmerülhető sérelmek ellen. (Kúria 599 1897.) A két R. testvérnek az igazgatóság és felügyelő-bizottságba megválasztása az alapszabályok 58. §-ába ütközik, mert habár e §. csak azt tartalmazza, hogy igazgatósági tagnak kát fivér meg nem választható, a felügyelő-bizottság tagjáról pedig említést nem tesz, mégis, tekintettel arra, hogy törvény szerint a felügyelő-bizottság gyakorolja az igazgatóság ellenőrzését, a felügyelő-bizottság tagjai az alapszabályok 58. §. tiltó rendelkezése alá még inkább esnek. (Kúria 608/1898.) Az igazgatósági tag a nyereményjutalékát csak a tényleg eltöltött