Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

181 Tervezet osztalékrendelkezései nem módosíthatók. Ha az alapszabályoknak a tervezetből átvett rendelkezése szerint a tartalékalap dotálása s a jutalék kiadása után fennmaradó tiszta haszon a részvényesek között felosztandó : az alapszabályokat nem lehet olyképpen módosítani, hogy az említett levonások után fennmaradó rész csak akkor osztandó fel a részvényesek között, ha a közgyűlés annak hovafordítása iránt máskép nem intézkedik. (Kúria 112/1912.) A közgyűlés az osztaléknál nem térhet el az alapszabályoktól. Kisebb összeg mégis új számlára vihető. Az alapszabályok ama rendelkezése, hogy a nyereség részben, még pedig annak legalább 5o/0-a a tartalékalap gyarapítására fordítandó, a fennmaradó, tehát a tartalékalap gyarapítására nem fordított összeg pedig a részvényesek között felosztandó, kötelező, parancsoló rendelkezés. Már pedig amennyiben a társasági alapszabályok ekként intézkednek, a közgyűlésnek, habár a K. T. 179. §-a szerint a nyereség felosztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, valamely tag ellenzése esetén, többségi határozattal nem áll jogában a jövedelem felett ettől eltérően intézkedni. Nincs ezzel ellentétben az, hogy érvényesnek ismertessék el olyan kisebb összegnek új számlára való átvitele, mely akként, hogy az osztalék részvényenként kerek összeget tegyen ki, fel nem osztható és magában véve oly csekély, hogy annak felosztása nem is áll a részvényesek érdekében. Ezzel szemben nem lehet sem arra hivatkozni, hogy ennél a pénzintézetnél már az előző években szokásos volt nagyobb összegnek új számlára való átvitele, másrészt ezt az átvitelt a háború-okozta gazdasági bizonytalanság indokolja, végül pedig, hogy a nyereségnek ily módon való felosztása ez évben általános kereskedelmi szokás volt. (Kúria 7193/1915.) Osztalék mennyiségéről a bíróság nem dönt. A kereseti kérelem a megtámadott közgyűlési határozat megsemmisítésére és arra irányult, hogy az osztalék összmennyisége 182.000 koronában állapíttassák meg. A kereseti kérelem második részének nem volt jogszerű alapja, mert az ítélet nem helyettesítheti a közgyűlés határozatát s a megtámadott határozat érvénytelenítése esetében sem lehetett volna az osztalék mennyisége tárgyában ítéletileg dönteni, hanem az alperes arra volt volna utasítandó, hogy közgyűlés útján a megsemmisített határozat helyett más határozatot hozzon. (Kúria 365o/i92i.) Osztalékigényt nem sértheti a nyereségnek korábbi veszteségre fordítása. Felperes a közgyűlés határozatát azon az alapon támadta meg, hogy törvény- és alapszabályellenes a közgyűlés azon határozata, hogy a mérleg szerint kimutatott nyereséget nem osztalék-fizetésre, hanem valamely korábbi árveszteségének pótlására használta fel. Ilyen törvény- és alapszabályintézkedés nincs. Az alapszabályok igen helyesen azt határozzák meg nyereségnek, ami az összes terhek, költségek, veszteségek és értékleírások levonása után fennmarad. A mérlegből kitűnik, hogy a társaságnak az 1925. évről áthozott és eddig még ki nem egyenlített oly nagy vesztesége volt, hogy azt az 1927. évi nyereség nem is fedezte. így tehát tiszta nyereség nem is volt és az évi nyereségnek az előbbi évről áthozott veszteség fede^ zésére való fordítása a részvényesek osztalékigényét nem sérthette. (Bp. Tsz. 3o212/1929.)