Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

179 tartalékalaphoz csatoltatik: és semmi körülmények között sem tekinthető tartaléknak az az összeg, amely a jövő év üzleti számlájára átvitetni rendeltetik. (Kúria 1312/1906.) Szabad tartalékok. Az az általánosságban helyes elv, hogy a tartalékalap a veszteségek és tartozások fedezésére fordítandó, csak az alapszabályok erre vonatkozó intézkedésének megfelelően gyűjtött tartalékalapra vonatkozhatik ; de nem vonatkozhatik az ezen felül, minden külön rendeltetés nélkül gyűjtött tartalékokra, melyek felől éppen ezért a közgyűlés szabadon rendelkezhetik. (Bp. T., 183/1922.) Tartalékalap rendkívüli veszteség fedezésére. Ha az alapszabályok szerint a tartalékalap a rendkívüli veszteségek fedezésére s a rendkívüli leírások pótlására szolgál és az évi tiszta nyereségnek meghatározott minimális százaléka csatolandó a tartalékalaphoz mindaddig, amíg annak összege az alaptőke felerészének összegét el nem éri : abban az esetben az alapszabályok megfelelő irányban való megváltoztatása nélkül, a közgyűlés új tartalékalapot semmiféle rendkívüli veszteség fedezetére nem létesíthet. (Kúria 365o/io,2i.) Nyereség effektív kiutalásának megtagadása. Ha a rt. a közgyűlésen elfogadott mérleg adatai szerint megállapított nyereségből a részvényest megillető nyereség jutaléknak megállapítása iránti törvényszerű közgyűlési intézkedések megtételétől bírói felhívás dacára vonakodik : erre az igazgatóságnak tagjai ellen hivatalból megindítandó eljárás folyamatba tételének terhe mellett utasítható. (Kúria 563/1914.) Megsemmisítés, mert a közgyűlés a tartalékalapot a mérlegszerű nyereségből nem az alapszabályokban meghatározott mértékben dotálta. Kötelezés újabb közgyűlés összehívására, hogy ezen közgyűlésen határozzon a felperest megillető nyereség jutalék iránt. A budapesti kir. ítélőtábla alperes közgyűlésének azt a határozatát, amellyel tiszta jövedelmet felosztotta, megsemmisíti és alperest utasítja, hogy a kérdéses tiszta nyereség felosztása tárgyában egy újabb közgyűlésen hozzon az alapszabályok rendelkezésének megfelelő határozatot. Ezt az ítéletet a kir. törvényszékkel, mint cégbírósággal közli. Indokolás : A kir. Kúria az alapszabályokat úgy értelmezte, hogy a tartalékalap az alaptőke egy ötödénél nagyobb összegre fel nem emelhető. Az alperes rt. alaptőkéje, amely eredetileg 35o.ooo K-át tett, a részvényeknek megfelelő lebélyegzése által jelenleg 87.100 K-át tesz. A per nem vitás adatai szerint felgyűlt rendes tartalékalap ezen 87.100 K alaptőke egy ötödét már az 1908. évi mérleg szerint meghaladta. Ennélfogva alperes közgyűlésének az a határozata, hogy habár a tartalékalap az alapszabály által meghatározott összeget már elérte, sőt már túlhaladta, mégis annak, illetve különféle címeken felvett több tartalékalapok gyarapítására fordította a tiszta nyereség nagy részét, alapszabályokba ütközik s mint ilyen a K. T. 17/4. §-a értelmében megsemmisítendő volt. A K. T. i63. §-nak 2. bekezdése értelmében a részvényes igényt tarthat ugyan arra a tiszta haszonra, mely az alapszabályok szerint a részvényesek közt felosztás alá kerül, a K. T. 179. §ának 2. pontja értelmében, amelynek egyébként megfelel alperes alapszabályainak 22. §-a is, azonban a nyereség felosz-