Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

176 A közgyűlés részéről az igazgatóságnak adott felmentvény nemcsak a számadások és a mérleg számszerű helyessége tekintetében ment fel, hanem az üzletvitel helyességére is kiterjed. Ha tehát, mint a jelen esetben, a felügyelő bizottság s a közgyűlés tudta, hogy a kereseti váltók behajthatatlanok s e követeléseket ezen az alapon le is írta, nyilvánvaló, hogy az ügyvitel minőségéért is felmentést adott a közgyűlés s elengedte a behajthatatlanságot esetleg előidéző ügyviteli hibát is. Az elengedés azonban nem terjed ki a tévedésből vagy a közgyűlés megtévesztéséből eredő hibákra, mivel ezen a jogalapon minden jogügylet megtámadható és meg(dönthető s a kérdéses közgyűlési határozatnak az a szóhangzása is : a fentartandók fentartásával adja a felmentvényt, szintén a tévedésből vagy megtévesztésből foyló hibákra értendő. (Kúria P. 436/1908.) Közgyűlési hatáskörbe nem utalt tárgyról határozás. A K. T. 179. §-a azokat a tárgyakat sorolja ugyan fel, melyek felett a közgyűlésnek minden esetben kell határoznia, mi nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés olyan tárgy felett is határozhasson, amit a törvény vagy az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe kifejezetten nem utalnak. Az ilyen tárgy felett is azonban, a K. T. 177. §-ában megjelölt kivételtől eltekintve, a közgyűlés csak akkor határozhat, ha az a meghívásban benne foglaltatik. Miután pedig a közgyűlésen megválasztott külön meghatalmazottak csak a perindításra kaptak megbízást s ekként a részvényesek a közzétett meghívóból nem szerezhettek tudomást arról, hogy a közgyűlés egyezség tárgyában fog határozni, ennélfogva az elsőbíróság végzését indokai alapján helybenhagyni kellett. (Bp. T., 4163/1912.) Igazgatósági tag elleni társasági keresethez közgyűlési határozat szükséges. Ugy az igazgatóság felmentése, mint az igazgatóság tagjai elleni kártérítési kereset indításának elhatározása a K. T. 179. §-ának 1. pontja és 197. §-a értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik, mindaddig tehát, míg a közgyűlés az igazgatósági tagok elleni kártérítési per indítását el nem határozza, a rt.-nak az igazgatósági tagok elleni kártérítési követelése meg nem születik, nem létezik, minélfogva a rt. hitelezői az ilyen nem létező követelést joghatályosan le nem foglalhatják és a Végr. T. 12 4- §-a alapján az igazgatósági tagok ellen a végrehajtást szenvedő rt. jogán fellépő ügygondnok keresete sikerre nem vezethet. (Kúria 3457/1923.) Közgyűlési határozat a cégszöveg módosításáról. Helytálló ugyan a végrehaj tatónak a feifolyamodásában előterjesztett az az érvelése, hogy a K. T. i58. §^ának 2. pontja és 179. §-ának 7. pontja értelmében a rt. cégének módosítása iránt minden esetben a közgyűlés határoz és így ezt a tennivalóját az igazgatóságnak nem engedheti át oly értelemben, hogy a cég módosítása felett való döntés és az új cég megállapítása az igazgatóság diszkrecionális joga legyen ; ámde az adott ecetben a cég módosítását a végrehajtást szenvedő rt. közgyűlése határozta el, ugyanez állapította meg egyfelől a kereskedelmi és iparkamarai választott bíróság ítéletének megfelelő szövegben, másfelől a cégbíróság ítéletének megfelelő szövegben vagylagosan a rt. új cégét, és az igazgatóság csak arra kapott felhatalmazást, hogy a vagylagosan megállapított két cégszöveg közül annak bejegyeztetése iránt intézkedjék, amelyre az említett ítéletek közül előbb jogerőre emelkedő ítélet a rt.-ot kötelezni fogja. Ily szoros utasítás fennforgása mellett nem vitatható alaposan, hogy a cég mó-