Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

167 mény hibássága folytán valamely részvényes a megjelenést elmulasztotta. (Kúria 2 170/1924.) Nyolcnapi időköz számítási módja. Az alapszabályok azon rendelkezésének, hogy a közgyűlés a társaság hirdetményének felvételére rendelt lapban legalább nyolc nappal a közgyű­lés előtt közzéteendő meghívó útján hívandó egybe, helyes értelmezésén alapul a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a nyolc napi idő­közbe a közzététel napja beszámítandó s így az 1926. március 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésre szóló meghívásnak az 1926. március 20-án történt közzététele az alapszabályoknak megfelelt. (Kúria 206/4/1927.) Közgyűlésnek a kitűzött óra előtt megtartása. Kisrészvényes jogainak egyenlősége. Felperes keresetében azt adta elő, hogy az alperesi rt. 1923. június hó 2 3-ának déli 12 órájára a V. II. emeletén tartandó rendes közgyű­lésre meghívót bocsátott ki, ennek értelmében a közgyűlésen résztvenni akaró részvényesek részvényeiket három nappal a közgyűlés előtt tartoztak a \. pénztárnál, vagy az Angol-Osztrák Bank budapesti fiókjánál le­tétbe helyezni. Felperes i5 drb. alperesi rt.-i részvényét 1923. június hó 19-én, az utóbbi letéti helyen, letétbe is helyezte és 1923. június hó 2 3-án, déli 12 óra előtt 1/4 órával megjelent a V. II. emeletén, hogy a közgyűlésen résztvegyen. Tizenkét óráig a folyosón várakozott, pont 12 órakor kijött a rt. titkára, aki mikor azt hallotta, hogy felperes a közgyű­lésre jött, azt jelentette, hogy a közgyűlés már megtörtént, az urak már el­mentek, a jegyzőkönyv már alá van írva. Felperes ez ellen erélyesen til­takozott, követelte a közgyűlés szabályszerű megtartását, majd midőn ez a felszólítása eredménytelen maradt, az ott levő rendőrrel igazoltatta, hogy ő ott megjelent s aztán eltávozott. A cégbírósághoz benyújtott az a közgyű­lési jegyzőkönyv tehát, amely szerint a közgyűlés a törvényeknek s az alap­szabályoknak megtartásával rendben folyt le, valótlan, az vagy egyáltalán nem, vagy nem kellő módon, a hirdetett időpontban tartatott meg. Kere­seti kérelme arra irányult, semmisítse meg a kir. törvényszék az alperesi rt. e közgyűlésének összes határozatait, s marasztalja alperest a perkölt­ség megfizetésében. (Bp. Tsz. 39134/J923.) Az ekként megállapított tényállás mellett : Nem helytálló az a fe­lülvizsgálati panasz, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogot sértett annak a figyelmen kívül hagyásával, hogy a közgyűlési határozatokkal a felperes­re nem háramlott sérelem, mert a szóbanforgó közgyűlésen a felperes­sel szemben álló nagy részvénytöbbség folytán akkor sem lettek volna más határozatok hozhatók, ha a felperes a közgyűlésen megjelenhetett volna. Az a körülmény ugyanis, hogy a közgyűlési határozatokat keresettel meg­támadó részvényes a részvénytőkének csupán elenyésző csekély hányadát képviseli, a megtámadási jog gyakorlásának nem akadálya. (Kúria 5562/1925.) Közgyűlés helyének és helyiségének pontos megjelölése a meghívó­ban és a közgyűlési jegyzőkönyvben. Ami a keresetnek azt a támadási alapját illeti, amely szerint a közgyűlés összes határozatai már abból az alaki hibából megsemmisíten­dők, mert a közgyűlésről bemutatott jegyzőkönyvben nincsen megjelölve, hogy a közgyűlést hol tartották, ez a körülmény figyelembe vehető

Next

/
Oldalképek
Tartalom