Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

160 meg kellett semmisíteni és a társaságot megfelelő ujabb határozatok hozatalára kellett kötelezni, amelyek a részvényösszevonástól és alapszabálymódosítástól való visszalépésben is állhatnak. A részvényösszevonást általában elhatározó határozat megsemmisítésére nincs ok, mert a bírói joggyakorlat értemében a részvényösszevonás általában érvényesen elhatározható. (Bp. Tsz. 49616/1929.) Ingatlanok eladásához nem kell az összes részvényesek hozzájárulása. Nincs alapja felperesek ama érvelésének, hogy a K. T. 112. §-a értelmében az ingatlan javak szabad kézből való elidegenítése csak az összes tagok hozzájárulásával történhetik meg, mert a K. T. 112., 176. és 2o3. §-ainak egybevetése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a K. T. 112. §-ának fenti rendelkezése csakis a közkereseti és betéti társaságokra nyerhet alkalmazást, ellenben a rt.-nál a tagokat megillető jogok csakis a közgyűlésen és a közgyűlés által gyakorolhatók. (Kol. Tsz. /j 130/1911., Kúria hh. 629/1911.) Részvényesek összességének közgyűlésen kívüli jogcselekményei. Az összes részvények egy kézben. A K. T. 176. §-ának az a rendelkezése, hogy a részvényesek jogaikat a közgyűlésen gyakorolhatják, nem magyarázandó annyira alakszerűleg, hogy az összes részvényesek tulajdonosai, vagy ha — mint a jelen esetben — az összes részvények egy kézben vannak, a tulajdonos, a közgyűlésen kívül joghatályosan ne kötelezhetné magát oíy cselekményre, mely a K. T. szerint laközgyűlés hatáskörébe tartozik, mert a rt.-i üzlet a részvényesek, illetve — ha egy a tulajdonos — a részvényes érdekében folytattatik és így természetesen a társasági ügyek miként való ellátása körül a részvényesek, illetve részvényes akaratának kell érvényesülnie, mi abban az esetben, ha a lekötelezés az összes részvények tulajdonosa által, de közgyűlésen kívül történik, még fokozottabb mértékben megvan, mintha a határozat csak alapszabályszerű többség által emelkedik érvényre. (Bp. Tsz. 30729/192 1.) Közgyűlésen fel nem szólalás belenyugvásnak tekintendő. Bizonyítva van a közgyűlési jegyzőkönyvekkel, hogy felperes azon határozatoknak létesítésében, melyeknek megsemmisítését kéri, részt vett, kifogást nem emelt, sőt a határozatok létesítéséhez hozzájárult. Miután pedig a felperes, sem a közgyűlési meghívó szabálytalansága, sem az alapszabályok figyelmen kívül hagyása, sem a szavazás hiánya miatt a közgyűlésen fel nem szólalt és miután oly körülmények miatt, amelyeket a részvényes magára nézve sérelmeseknek nem tartott, a K. T. 174. alapján a részvényes keresetével fel nem léphet, felperest keresetével elutasítani kellett. (Kúria 425/1910.) Letétben levő részvények. Nem lehet ok a közgyűlési határozat megsemmisítésére, hogy a részvények egy része nem az alapszabályok szerint egy nappal a közgyűlés előtt tétetett le, hanem, mint igazgatósági tagok letété állandóan letétben van a rt.-nál és az említett részvények a közgyűlésen felmutattattak. (Kúria 410/910.) Indítványozás nem függhet az igazgatóság akaratától. Valamely indítványnak a közgyűlés elé terjeszthetését az alapszabályok az igazgatóság akaratától függővé nem tehetik. (Kúria 3521/1924.)