Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

153 bruttó bevételnek milynemű és csoportonkint mekkora összegű kiadási tételekkel való egybevetéséből áll elő, ez a mérleg eredményén nem változtatna, hanem csupán az üzletkezelés megítélésére szolgáltathatna támpontot. Ehhez képest figyelemmel arra, hogy a társasági üzletkezelésnek a közgyűlésen való ellenőrzése a részvényesek összességének a joga, amely a részvényes által csak mint ezen összesség tényezőjekép gyakorolható, kétségen kívül áll, hogy a részvényes ebben a tekintetben a törvény és alapszabályok korlátai közt alá van vetve a többség akaratának. Minthogy pedig sem a törvény, sem az alapszabályok nem szabják elő az évi számadásokat illetően az azokba felveendő számlavégeredményekre nézve a felperesek által kívánt részletezést, ennélfogva a közgyűlés azzal, hogy a felperesek indítványa elvetésével nem látta szükségesnek a gyártási számlaegyenleg levezetésére és kimutatására szolgáló bevételi és kiadási tételek feltárását, hanem az eredményszámla tekintetében enélkül határozott, sem a törvényt, sem az alapszabályokat meg nem sértette. (Kúria 565o/io,2 8.) Részvényes felszólalási és ellenőrzési joga. A rt. közgyűlésén előterjesztendő indítványok feletti szavazás akadálytalan lefolyásának előkészítése, az alapszabályszerű határozatképesség megállapíthatósága, a részvények egy részének csak átmenetileg rövid idő óta birtokában levő kisebbség akaratának meglepetésszerű és káros érvényesülése elleni védekezés és egyéb jogos célszerűségi szempontok indokolttá és megengedetté tehetik az alapszabályok oly rendelkezését, amely szerint a közgyűlésen csak azoknak a részvényeseknek lehet szavazati joguk, akiknek a részvényei a közgyűlést megelőző meghatározott időn belül a társaság részvénykönyvében az ő nevükre már átírattak, feltéve természetesen, hogy a szavazati jog ezen ideiglenes elvonása nem terjed túlhosszú időre. Ez azonban nem érintheti a társasággal szemben alapszabályszerűen igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgyűlésen megjelenhessen, felszólalhasson és indítványokat tehessen ; mert a K. T. 176. §-a szerint mindazokat a jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében illetik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja, e jogok gyakorlásának egyetlen lehető módja tehát a közgyűlésen való részvétel ; ha tehát a részvényes ettől bármily rövid időre elzáratnék, ez a társaság ügyeiben val órészvételét, bár csak ideiglenesen.de mégis teljesen lehetetlenné tenné, ami pedig kiegyenlíthetetlen fogalmi ellentétben állana a részvényesnek azon elemi jogosultságával, amely szerint neki. mint a K. T. i63. §-a szerint a társasági vagyon aránylagos részesének, a társaság ügyeiben legalább is hozzászólási és ellenőrzési lehetőséggel kell bírnia. Ebből következik, hogy az alperesi alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy a közgyűlésen csupán olyan részvényesek vehetnek részt, akiknek részvényei három hónappal előbb a részvénykönyvben nevükre átírattak, nem foszthatta meg az egyébként igazolt részvényeseket a közgyűlésen való felszólalás jogától, így törvényellenesen járt el a közgyűlés vezetősége, amikor a meg nem támadott tényállás szerint a felszólalást meg nem engedte, minthogy pedig kizártnak nem tekinthető, hogy felszólalása a határozatok hozatalára dönt őbefolyással birt volna és így a fennforgó törvényellenesség a meghozott határozatokat is törvénybeütközőkké minősíti, a közgyűlés összes határozatait megsemmisíteni kellett. (Kúria 4363/192 4.) Részvényesi jor/ok a részvények bírói letétben léte alatt. A részvény tulajdonosait mindenesetre megilleti az a jog, hogy a per folyama alatt bírói letétbe helyezett részvényeik alapján zálogul lekötött-