Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

153 többségnek a részvénykisebbség által a közgyűlésen való részvételben való megakadályozása kétségkívül jogellenes volt, minek folytán a részvényesek összességének akarata a kisebbség által megtartott közgyűlés határozataiban a K. T. 176. v^-ához képest kifejezésre nem juthatott. Ezért a törvénnyel ellenkező közgyűlési határozatokat megsemmisítő döntés anyagi jogot nem sért. (Kúria 787 1929.) Szavazati jog előzetes részvényletételhez kötése. Felperes a közgyűlés határozatainak törvény- és alapszabályellenes voltát azon az alapon vitatja, hogy a szavazati jog gyakorlásától törvényes alapszabályellenesen fosztatott meg. Az alperes rt. alapszabályai értelmében azok a részvényesek, akik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, kötelesek részvényeiket legkésőbb 5 nappal a közgyűlés megtartása előtt a társaság pénztáránál, vagy az összehívó hirdetményben megjelölt helyen letenni. A letett részvények ellenében a részvényes a letett részvényeknek és azokra eső szavazatoknak számát feltüntető, névre szóló igazoló jegyet kap, amely csak az abban megjelölt személy, vagy igazolt meghatalmazottja részére érvényes. Az alapszabályoknak e^ a rendelkezése a közgyűlésen való részvételt, tehát a szavazati jogot kétségtelenül a részvényeknek előzetes és megfelelően igazolt letételéhez köti. A megállapított tényállás szerint felperes az ideiglenes elismervényt a meghívóban megjelölt helyen nem tette le. az alapszabályok értelmében tehát a közgyűlésen részt nem vehetett, szavazati jogát nem gyakorolhatta. Ilyen körülmények között annak a megállapítása. hogy felperes a szavazati jo?ot nem gyakorolhatta, törvénybe és alapszabályba még abban az esetben sem ütközött, ha a társasás: főkönyvébe történt bevezetés a részvényesi minődé? igazolására szolgálhatott volna. Ámde adott esetben bemutatóra szóló részvényekről lévén szó. még a K. T. 173. §-a szerint részvénykönyvbe való bevezetés sem igazolhatta volna a részvényesi minőségeket, annál kevésbbé igazolhatta azt a részvényekre történt befizetést igazoló könyvkivonat. (Győri T. 166.5/1926.^ Üzleti titkokról felvilágosítás kérése. Részvényesek felvilágosításkérési jogának határai. Űzletkezelésellenőrzés. Többségi akarat. Gyártási számla egyenlegének vizsgálása. \ K. T. 179. §-ának 2. pontja értelmében a közgyűlést illeti a jog. hogy a társaság mérlegét és évi nyereségét megállapíthassa. Minden egyes részvényesnek pedig joga van ahhoz, hogy a mérleg helytelenségét vitathassa és a közgyűlésen minden egyes részvényest megilleti a jog, hogy az igazgatóságtól a tárgyalás alá vett ügyre vonatkozóan felvilágosítást kérjen. Ezekből kiindulva a részvényesi jog gyakorolhatása végett kell, hogy vagy már a mérleg tüntesse fel részletesen az adatokat, amelyek alapján a mérleg helyessége és törvényszerű összeállítása megbírálható legyen, vagy pedig a kívánt részletezés a részvényesnek az arra hivatott fórum. t. i. a közgyűlés előtt megadassék. A kir. ítélőtábla a csatolmányok alapján megállapítja, hogy az alperes rt.-nak az 192^. üzleti évre vonatkozó mérleg-, veszteség- és nyere-ég-számlájában a keresethez csatolt közjegyzői okiratban kért adatok részleiesen fel nem soroltattak. A közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából pedig, hogy felpereseknek a közgyűlésen megismételt kérésére az elnöklő igazgatósági elnök csupán a mérleg-számla tíz milliárdos tartozására, továbbá az értékpapírok vásárlására és leírására adott némi felvilágosítást. E szerint tehát a közgyűlés az évi mérlegszámlát, valamint a veszteség és nyereség-számlát a reájuk vonatkozó jelen-