Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

6 tározat megsemmisítésérc elsősorban felhozott az az indoka, hogy az alapszabályokba a tervezetből vétetett fel az, hogy a társaság tartama 3o év, és így az az intézkedés a K. T. 179. §-a értelmében közgyűlési határozattal sem változtatható meg, a megsemmisítés alapjául azért nem volt elfogadható, mert bár a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdése tényleg kimondja, hogy azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a> tervezetből vetettek át, a K. T.-ben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, —- bár való az is, hogy a rt. tartamának megállapítása nem tartozik ama kivételes intézkedések közé, amelyeknek módosítására, ha a tartam megállapítása a tervezetből vétetett át, a közgyűlést a törvény kivételesen feljogosítja, — a jelen esetben a rt. tartama megállapításának módosítása nem vonható a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezése alá. Ugyanis a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezését csak az teszi indokolttá, hogy a tervezet nem közgyűlési többséggel, hanem minden egyes aláíró által a részvényaláírásban külön-külön fogadtatik el ; amiből természetszerűleg következik az, hogy az alapszabályoknak csak az a rendelkezése és intézkedése nem változtatható meg közgyűlési határozattal, amely az alapszabályokba a részvények aláírásával minden egyes részvényes által elfogadott, s vele elfogadás előtt közölt tervezethői vétetett fel. Már pedig a jelen esetben a peres felek együttes előadásából megállapítható, hogy az alperes rt. az o.—i. hitelszövetkezetből alakult át rt.-gá s alapszabályait az alakuló közgyűlésen állapította meg a nélkül, hogy az egyes részvényesek előzőleg részvényaláírások által külön tervezetet fogadtak volna el ; az íly módon megállapított alapszabályoknak pedig mindamaz intézkedései, amelyeknek módosítását maga az alapszabály ki nem zárja, közgyűlési határozattal módosíthatók, az alperes részvénytársaság alapszabályai pedig a rt. tartamát megállapító intézkedés módosítását nem zárják ki. Nincs tehát törvényes akadálya annak, hogy az alapszabályoknak a rt. időtartamára vonatkozó része módosíttassék. Ehhez a közgyűlésnek csak akkor nem volna joga, ha az alapszabályokban megállapított időtartam már a szövetkezet alapszabálytervezetében, illetve az aláírási ívjben fel lett volna véve, mert ebben az esetben ez helyettesítené a részvényaláírási ívet. Felperes azonban azt, hogy a fennállás időtartama már a szövetkezet alakulásának is egyik lényeges feltétele lett volna, vagyis már a tervezetbe is fel lett volna véve, nem bizonyította ; a beszerzett okmánytárból pedig az a körülmény ki nem tűnik. (Eh. 086/1898., i312/1906.. 405/1908., 531/1909.) Részvények valódisága iránti per. Valódi aláirású duplikátumok tulajdonosai nem kötelezhetők a valódiság vizsgálására. Részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, mely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű részvényekből álló alaptőkével alakult s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. A részvény tehát az alaptőke egy bizonyos hányadát reprezentálja s így birtokosa igényt tarthat a megfelelő hányadra. Amennyiben oly részvények vannak forgalomban, melyeknek aláírásai valódiak, az ily részvények birtokosai nem kötelezhetők annak vizsgálására, hogy nem forog-e fenn bűncselekmény esete, melynél a tettesek célja az volt, hogy a részvénycímletekből duplikátumokat hozzanak forgalomba az igazgatók valódi aláírásaival. A tőzsdei forgalom ily vizsgálódást nem tűr meg, elegendő, ha a részvényeken látható aláírások valóknak bizonyulnak. — íly esetben a részvény-