Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
121 megállapíthatósága, a részvények egy részének csak átmenetileg, rövid idő óta birtokában levő kisebbség akaratának meglepetésszerű és káros érvényesülése elleni védekezés és egyéb jogos célszerűségi szempontok indokolttá és megengedetté tehetik az alapszabályok oly rendelkezését, mely szerint a közgyűlésen csak azoknak a részvényeseknek lehet szavazati joguk, akiknek a részvényei a közgyűlést megelőző meghatározott határidőn belül a társaság részvénykönyvében az ő nevükre már átírattak, — feltéve természetesen, hogy a szavazati jog ezen ideiglenes elvonása nem 'terjed túlhosszú időre. Ez azonban nem érinti a társasággal szemben alapszabályszerűen igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgyűlésen megjelenhessen, felszólalhasson és indítványokat tehessen. Ugyanis a K. T. 176. §-a szerint mindazokat a jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében illetik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja, — e jogok gyakorlásának egyetlen lehető módja tehát a közgyűlésen való részvétel; ha tehát a részvényes ettől bármily rövid időre elzáratnék, ez a társaság ügyeibén való részvételét, bár csak ideiglenesen, de mégis teljesen lehetetlenné tenné, ami pedig kiegyenlíthetetlen fogalmi ellentétben állana a részvényesnek azon elemi jogosultságával, amely szerint neki, mint a K. T. i63. §-a szerint a társasági vagyon aránylagos részesének, a társaság ügyeiben legalább is hozzászólási és ellenőrzési lehetőségekkel kell birnia. Ebből következik, hogy az alperesi alapszabályoknak az a rendelkezése, amely szerint »a közgyűlésen csupán oly részvényesek vehetnek részt, akiknek részvényei három hónappal előbb a részvénykönyvben nevükre átírattak« — nem foszthatta meg az egyébként igazolt részvényeseket a közgyűlésen való felszólalás jogától: és így törvényellenesen járt el a közgyűlés vezetősége, amikor a részvényesként egyébként igazolt felperesnek, a felszólalást az alapszabályok i5. §-ára hivatkozással, meg nem engedte. Minthogy pedig kizártnak nem tekinthető, hogy felperes felszólalása a határozatok hozatalára döntő befolyással bírt volna: és így a fennforgó törvényellenesség a meghozott határozatokat is törvénybe ütközőkké minősíti, a közgyűlés összes határozatait a felhozott másik érvénytelenítési ok vizsgálata nélkül megsemmisíteni kellett. (Kúria 4363/1924.) Határozatot megszavazó részvényesnek nincs mentámadási joga. A K. T. 174. §-ának értelmezése tekintetében kifejlődött joggyakorlat szerint az olyan közgyűlési határozatot, melynek hozatalában a részvényes résztvett, ez a részvényes megtámadni nincs jogosítva. A K. T. 17/4. §-a szerint a részvényest illeti meg a kereseti jog a közgyűlési határozat megsemmisítésére, e részvényesi minőségnek pedig nemcsak a kereset beadásakor kell fennforogni, hanem akkor is, mikor a megtámadott közgyűlési határozat hozatott. (Kúria 79/1/1912.) Igazgatósági tagsági minőség nem bizonyítja a részvényesi minőséget. Kereseti jog a közgyűlési határozat ellen a K. T. 174- §-a értelmében csak részvényest illetvén meg, felperesnek igazgatósági tagi minősége pedig a részvényesi minőséget még nem igazolván, alperesnek a kereshetőségi jog s ekként felperes részvényesi minősége ellen emelt kifogásával szemben felperesnek kötelességében állott akár a részvénynek, akár a letételéről kiállított letéti jegynek, a bíróságnál letétbe helyezésével részvényesi minőségét kimutatni, de ezt bírói felhívásra is elmulasztván, az elsőbíróság kereshetőség hiánya miatt helyesen utasította el a keresetet. (Bp. T. 2089/1909., Kúria hh. 453/1910. sz. a.)
