Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

92 képpen visszterhes jogügylet érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges. A részvénynek tényleges birtokosával szemben, pusztán e birtoklás alapján, a fentírt kötelezettség meg nem állapítható. Kúria 896. márc. 3. i443/895.) Amennyiben az aláírt részvénynek még be nem fizetett része iránti követelés a részvénytársaság ellen vezetett végrehajtás alkalmával lefoglaltatik, azt a követelést a foglaltató az egyes részvényes ellen csak akkor érvényesítheti, ha a ibéfizetést, illetve a részvénytőke még be nem fizetett részének bekövetelését a társaság elhatározta. A társaságot ebbeli jogainak gyakorlásában csakis a csődtömeg képviselete helyettesítheti. (Kúria 905. márc. 17. 1576/904.) A be nem jegyzett részvénytársaság alapítói nem követelhetik perrel a részvényaláíróktól a bejegyzéshez szükséges 3oo/o befizetését. (Kuna go5. jun. 20. 1263/904.) A részvényaláíró a részvény névértékén felül az alapszabályokban megállapított szervezési költséget is megfizetni köteles, ha akár kifejezetten, akár konkludens tényekből vont okszerű következtetés útján megállapítható módon e részben külön kötelezettséget vállalt. (Kúria 881/1905.) Alaptőke felemelés esetében az új részvényestől a névértéken felül a tartalékalap javára mer/állapított felpénz jogosan követelhető. Tartalékalap emelése. Felperes keresetében a közgyűlési határozatnak megsemmisítését kérte. A kereset tárgyalása során felperes abból az okból is megsemmisíteni kérte a megtámadott határozatot, mert az alapszabályok csak a részvénytőke felemelésének eshetőségéről intézkednek, amiből az következik, hogy a tartaléktőke nem emelhető, holott a neheztelt határozat szerint a részvényenkint befizetendő 600, illetve 700 koronából 200 kor., illetőleg 3oo kor. a tartalékalaphoz csatolandó. A kir. törvényszék annak kiemelése mellett, hogy az alaptőke tárgyában hozott határozat a K. T. IÖ7- §-ára való tekintettel érvényre csak az alapszabályok megfelelő módosítása után jut, a keresetet alaptalannak találta. Abból, hogy az alperesi alapszabályok csak az alaptőke felemeléséről intézkednek, hogy továbbá a tartalékalap képezését tárgyazó §. a tartalékalapnak befizetés által való szaporításáról említést nem tesz, tiltó intézkedés híján nem következik az, hogy a tartalékalap az alapszabályoknak megfelelő módosításával valamely a törvénybe nem ütköző más módon is szaporítható ne legyen. A neheztelt közgyűlési határozatban megállapított az a mód, hogy az új részvények megszerzői a névértéken felül a tartalékalapra is teljesítenek befizetést, a K. T. 168. §-ába, ütközőnek nem tekinthető, mert az idézett §. szerint csak a részvényekből, tehát a részvények tulajdonosaitól nem követelhető a névértéken felüli egyéb teljesítés, maga a részvények tulajdonának megszerzése azonban a §. hatálya alá azért nem vonható, mert a részvények forgalmi értéke azok névértékétől független lévén, a tulajdon-átruházás részvény felpénz (agio) fizetésétől feltételezett lehet. (Szegedi Tsz. és T., Kúria hh. 919/1912. sz. a.) Részvény névértékének fizetése, elértéktelenedés esetében és csődben. Alaptalan az alperesnek az a kifogása, hogy a részvényesnek az a kötelezettsége, hogy a részvény névértékét befizesse, csak a rt. irányában áll fenn, miért a rt. a nem vitás tényállás szerint csődbe jutván, a Cs. T. 3. és 100. §-ai értelmében a tömeggondnok érvényesítheti azon vagyoni jogokat, amelyek a rt. megillették. Alaptalan az alperesnek az a kifogása is, hogy csak értékkel bíró részvény ellenében köteles a névértéket megfi-