Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

h2 E. H. 287-292. B. H. T. IV. 287. B. 7326Í1895. A Btk. 65. §-a második bekezdésének rendelkezése, mely szerint a vétség kísérlete csak a törvény különös részében meghatározott esetekben büntetendő, csak a törvény által vétségeknek nyilvánított cselekményekre, nem pedig azokra is értendő, melyeket a bíró a rendkívüli enyhítés jogánál fogva a vétség büntetésével eléggé megtoroltaknak tartana, ha befejeztettek volna (Btk. 65. §). Jegyzet. V. ö. az 1939:11. tc. 213. §-ának (2) bekezdésével. B. H. T. IV. 288. B. 2003Í1898-. Aki lopás elkövetését szándékosan könnyíti, a lopás bűntettében segéd, habár nem is tudta, hogy a' lopott dolog értéke nagyobb ötven forintnál (Btk. 69. § 2. p.). Jegyzet. A határozatban foglalt elv megáll; a lopás büntetének értékhatára aizonban a 8960/1946. M. E. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján közzétett 55.000/1946. I. M. számú rendelet I. Táblázatának 11. pontja szerint hatszáz forint. B. H. T. IV. '289. B. 10.26411888. Tettes a rablásban az is, aki a sértett ellen erőszakot használ, hogy társa a dolgot annak birtokából elvehesse, és az is, aki a helyzet felhasználásával a tárgyat elveszi. A társtettesség fogalma föltételezi a közreműködést az elkövetési cselekményben (Btk. 70. §.). B. U. T. IV. 290. B. 1805H884-. Ámbár általánosságban és rendszerint a segéd büntetése enyhébb a tettesénél, a viszonyok alakulása és az egyéni enyhítő és súlyosító körülmények kölcsönös aránya folytán a' tettes enyhébben büntethető, mint a segéd (Btk. 71. §•)• B, H. T. IV. 291. B. 850í! 1904. A bántalmazási szándék, ha nem is irányul határozott személy ellen, kizárja a gondatlanságból okozott testi sértést (Btk. 75. §.). • B. H, T. IV. 292. B. 8004Í1906. Ha a vádlott maga idézte elő azt az öntudatlan állapotát, melynél fogva' a kötelességszerű gondosságot má-