Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)
70 D. 42. kat bűnösnek mondotta ki a Btk. 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás bűntettében azért, mert a közellátási minisztérium értékcikk kezelőségén raktárnokként alkalmazott egyik vádlott a hivatalnál fogva kezelésére bizott közélelmezési jegyekből 1942. év május, június és október havában négy különböző alkalommal, de egy akaratelhatározással összesen 1300 ív kenyérváltójegyet jogtalanul eltulajdonított és azokat pénzbeli ellenszolgáltatásért átadta két vádlott-társának, akik pénz igérésével és adásával őt ennek a cselekménynek elkövetésére szándékosan reábírták. A külön tanács a vádlottak cselekményét a 638. számú elvi határozatban kifejezett jogelvtől eltérőleg egyszerű sikkasztás hetyett hivatali sikkasztásnak minősítette, mert álláspontja szerint a közhatóság által kiadott közfogyasztási jegy a fogyasztóra nézve anyagi előnnyel jár, az reá nézve értéket jelent, a kenyérváltójegyekért ezenfelül ívenként 4 fillér kezelési díjat is kell fizetni, az elsikkasztott kenyérváltójegy tehát pénzértékkel bíró tárgy. A Kúria ezt az ítéletet a felek részéről bejelentett semmisségi panaszok folytán 1943. évi május hó 12. napján megtartott tárgyaláson felülvizsgálat alá vette. A legfőbb államügyész arra való tekintettel, hogy a törvényszék öttagú külön tanácsának a sikkasztási cselekményt minősítő rendelkezése ellentétben van a 638. számú elvi határozattal, azt a véleményt nyilvánította, hogy amennyiben a Kúria a jelzett elvi határozattól eltérni kíván, úgy a Ppé. 72. §-ában meghatározott eljárás válnék szükségessé. A Kúria I. számú büntető tanácsa B. I. 1466/ 1943/16 szám alatt hozott végzésében kimondotta, hogy a jelen ügyben hozandó határozatával eltérni kíván a Büntetőjogi Határozatok Tárába 638. szám alatt fölvett elvi határozattól. Ennek folytán a tanács elnöke a Ppé. 72. §-a, illetve az 59.200/1912. I. M. számú rendelet 3. §-a alapján az ügynek elintézését fölfüggesztette, az elvi kérdést szövegeztette és a Kúria elnökének bemutatta. Ilyen előzmények után terjesztette a Kúria elnöke az elvi kérdést a jogegységi tanács döntése alá.