Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

L BEVEZETÉS. A jelen munka a Kúria büntető döntvényeit, elvi jelen­tőségű határozatait és a jogegység érdekében hozott hatá­rozatait tartalmazza; tehát hatályos anyagi és eljárási bün­tetőjogunkat abban az alakban tárja az olvasó elé, amint az a Kúria gyakorlatában él. A bírói gyakorlatban megnyilatkozó szokásjog jelen­tősége kodifikálatlan magánjogunk terén általánosan el­ismert tény. De alig kisebb a bírói gyakorlat fontossága a büntetőjog tekintetében. Igaz, hogy büntetőtörvényünk 1. §-a a nulhuni crimen sine lege elvének törvénybeiktatásával kizárja annak lehetőségét, hogy a szokás új bűncselek­ményfogalmakat hozzon létre, egyebekben azonban a bírói gyakorlatban testet öltő szokásjog a büntetőjogban is ér­vényesül, úgyszólván minden vonatkozásban. Az optima legum interpres segítségére még közel hetvenéves büntető­törvényünk alkalmazásánál is reá vagyunk utalva: nemrég hozott döntvényében adta meg a Kúria pl. az erőszakos nemi közösülés befejezettségének, a közveszélyű cselek­mény lényegének, azaz majdnem félévszázados büntetőjogi fogalmaknak illetékes magyarázatát. A törvényrontó szo­káshoz legalábbis hasonló jelenséget látunk érvényesülni a Btk.-nek az eszmei halmazatról szóló 95. §-a lassú elsor­vadásában, mondhatnánk kimúlásában. Viszont valóságos törvénypótló szokás ismerte fel lopásnak a villamosenergia jogellenes elvonását az 1907:111. törvénycikk előtt. A szokás vonta az ingatlan kétszeri eladásával elkövetett üzel­meket a csalás és az intellektuális közokirathamisítás fo­l*

Next

/
Oldalképek
Tartalom