Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

492 fi. H. T. IX. 1034, B. 220311938. Adócsalás bűntetténél az elkövetési idö hosszabb tar tárnából, az eseteknek megismétlődő nagyobb számából, a megrövidített adó nagyobb összegéből az üzletszerűségre ok­szerűen lehet következtetni (1920: XXXII. tc. 4. § 3. p. ). Jegyzet. Az 1920: XXX1I. tc. 4. §-a megfelel a ÓO0'1927. P. M. H. Ö. 145. §-a szövegének. B. H. T. IX. 1035. B. 4760\1937. Többrendbeli adócsalás esetén mellékbüntetésként nem egy, hanem minden cselekményre külön pénzbüntetést kell kiszabni (II. Bn. 20. §, 1920. XXXII. tc. 6. §. ). Jegyzet. Az 1920: XXXII. tc. 6. §-a megfelel a 600/1927rP. M. TI. ö. 146. §-a szövegének. B. H. T. IX. 1036. B. 2437/193i. Jegyzet. Tárgytalan határozac, mert az 1946: VII. te. 12. §-ának (2) bekezdése az 1921: 111. tc. -t hatályon kívül helyezte. B. H. T. IX. 1037. 1525/Í938. Jegyzet. Lásd a/ 1036. E. H. jegyzetét. I). //. 7. IX. 1038. 4U6/1932. Jegyzet; Lásd az HBo. K. II. jegyzetét. B. // T. IX. 1039. B. 6238/1933. Jegyzet. Lásd az 1036. L. H. jegyzetét. A nyerészkedési célzat az 1922. évi XXVI. tc. súlya alá eső bűncselekménynél akkor is megállapítható, ha a célbavett nyereség nem következik magából az üzérkedés­ből, hanem valamely ezzel szorosan összefüggő más műve­letből várható, feltéve, hogy az üzérkedő arra az üzérkedés időpontjában szájníthatott és számított is. A 310/1937. M. E. számú rendelet 3. §-ának az az in­tézkedése, amely a lefoglalt értéket igénylőket a vádlottat illető jogokkal ruházza fel, csak akkor alkalmazható, ha a B. H. T. IX. 1040. B. 4084/1937.

Next

/
Oldalképek
Tartalom