Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

146 E. H. 712-713. határon való közvetlen átszállítást, vagyis a kicseinpészést szükségszerűleg megelőzik (dolosus üzletkötés, árubeszerzés, szállítás stb.). Aki árucsempészeti szándékkal ily cselekményt követett el, az elkövetési cselekményt hajtott végre, tehát tettestárs az 1920 :XV. tc. 1. § 6. pontja alá eső vétségben. II. A Btk. 378. §-a csak akkor alkalmazható, ha a bűnpártoló cselekménye kizárólag hozzátartozók érdekében követtetik el, vagy ha a többek érdekében elkövetett bűnpártolás anyagi halmazatban van egymással s a hozzátartozó érdekében elkövetett bűnpártolás anyagjogilag különválasztható. A bűnpártolás nem önálló, hanem járulékos cselekmény s ennek folytán az árucsempész bűnpártolója nem a rendes bíróság, hanem az Ube. 13. §-a szerint az uzsorabíróság által vonandó felelősségre (8800/1946. M. E. sz. r. 8. § Btk. 378. §.). Jegyzet. Az 1920:XV. tc. 1. § 6. pontja helyébe a 8800/1946. M. E. számú rendelet 8. §-a lepett. Az 5950/1920. M. E. számú rendelet (Ube. 1. K. 460.) 13. §-a helyett a 7070/1941. M. E. számú rendelet (I. K. 386.) 2. §-ában foglalt szabályt kell érteni. V. ö. meg B. H. T. IX. 999. (1516. sorszámú) J. E. határozattal. B. H. T. VI. 712. B. 3880/1921. A csempész, aki határállomáson jegyet váltott s a kivinni szándékolt arannyal és ezüsttel vonatra ült, a kivitelt csak megkezdette, de be nem végezte. Cselekménye tehát csak kísérlet (8400/1946. M. E. sz. i\ 4. § (1) bek. d. p., 17. § — 1922:XXVI. tc. 1. §. 3. p. — Btk. 65. §.), Jegyzet. Az aranynak — mint árunak — az országból tiltott — fondorlatos — módon kivitele a 8400/1946. M. E. sz. r. 4. § (1) bek. d. pontjába és a 17. §-ába ütköző, esetleg az 1922: XXVI. tc. 1. § 3. pontjába ütköző és az 1939:XIV. tc. 1. §-a szerint büntetendő cselekmény. A határozat azonban ez újabb szabályok mellett is megáll, B. H. T. VI 713. B. 2198/1921. Az 1920:XV. tc. 1. § 6. pontjában említett nyerészkedési szándék csak akkor állapítható meg, ha a nyerészkedés végett beszerzett és a minisztérium tilalma ellenére külföldre vagy az ország megszállott területére kivitt dolgoknak a forgalomba hozatalából származik a nyereség.