Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

& fl. 697 m. 141 », //. T. V/. 697. B. 5Í7I192Í. Az 1920 :XV. tc. 1. §. 1. pontjába ütköző vétség ügy Jetkötés nélkül is, már az ár követelésével be van végezve. A „követel" szó fogalmát a törvény alkalmazása szempontjából kimeríti már az olyan puszta kijelentés is, mely szerint valaki közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. (8800/1946. M. E. sz. r. 1. §). Jegyzet. V. ö. B. H. T. VI. 694. és 698. számú E. H.-Ul. továbbá az 1023. sorszámú J. E. határozatta!. }). H. T. VI. 698. B. 304/1921. A tájékoztató ár túllépése önmagában még nem bűncselekmény, mert büntetőjogi következmények nélkül követelhető a tájékoztató árnál magasabb ár, ha ez a többlet nem nyereség, avagy ha nyereség ugyan, de méltányos haszontöbblet. Minthogy nem a tájékoztató ár túllépése, hanem a mél lányos hasznot meghaladó nyereség ütközik az 1920:XV. tc. 1. §. 2. pontjába, ennélfogva közömbös, vájjon a vádlottnak volt-e tudomása a tájékoztató ár megállapításáról. Az említett vétség akkor is megállapítható, ha az egyik fél (agent provöcateur) részéről hiányzik a jogügylet létre jöttéhez a magánjogi szabályok szerint szükséges komoly akaratnyilvánítás. Ennek hiánya az ügyletben résztvevő személyeknek büntetőjogi felelősségét nem érinti. Azét, akinek akaratnyilvánítása komoly volt, semmiesetre sem érinti, tehát még :ikkor sem, ha az ügyletbe az agent provöcateur kezdeményező fellépése folytán meni bele. Az agent provöcateur, ha hivatalos kötelességében járl el. büntetőjogi felelősségre nem vonható. Az 1920:XV. tc. I. § ának 2. pontjába ütköző vétség nem az ügyletkötéssel, hanem már az ár követelésével létesül. A „követel" szó az 1920:XV. tc. alkalmazása szemponl jából nem jelenti azt, mintha az árnak alku eredményének kellene lennie, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan puszta kijelentés is, amely szerint valaki közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja (8800/1946. M. E. sz. r. 1. §). Jegyzet. L. a 604. számú E. H. jegyzetét.