Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)
10 zés azonban nem szerencsés, mert lehetővé teszi a kötelező erejű döntvénynek a Bp. 441. és 442. §-ai alapján, a jogegység érdekében hozott határozattal való összetévesztését. A döntvényalkotás esetei a Ppé. szerint a következők: Jogegységi döntvényt hoz a Kúria: a) ha valamely tanácsa elvi kérdésben eltérni kíván a hivatalos gyűjteménybe felvett, ugyanazt az elvi kérdést eldöntő elvi jelentőségű határozatától, b) ha a Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, vagy az alsóbíróságok elvi kérdésben ellentétes gyakorlatot folytatták. A b) pont alatt megjelölt esetekben azonban csak akkor van helye döntvény alkotásának, ha a Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre nézve szükségesnek tartja (Ppé. 70. §). Teljes ülési döntvényt hoz a Kúria: a) ha valamelyik tanácsa elvi kérdésben eltérni kíván valamelv (korábbi) teljes ülési vagy jogegységi döntvénvtől, b) ha a Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter valamely teljes ülési vagy jogegységi döntvény megváltoztatását szükségesnek tartja. A teljes ülés a büntető szakosztály valamennyi ítélőbírájától, ha pedig a kérdés nem csupán büntetőjogi természetű, a vegyes teljes ülés mindkét (polgári és büntető) szakosztály összes tagjaiból alakul (Ppé. 71. §). A Ppé.-nek a döntvényjogra vonatkozó IV. címét (70— 79. §§) az 50.200/1912. LM. számú rendelet az 1913. évi január hó 1. napjával hatályba léptette. Ez á rendelet egyébiránt a Ppé. 77. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a döntvényalkotás részleteit is szabályozta. A szabályozás köréből kiemelkedik az a megszorítás, hogy az alsóbírósági ellentétes gyakorlat csak akkor szolgálhat döntvényhozás alapjául, ha olyan ügyekre vonatkozik, amelyekben az illető bíróság törvény szerint végső fokon határoz. Perorvoslat hiányában jogerőre emelkedett határozatok tehát nem számítanak. Meg kell még említeni, hogy a rendelet más terminológiával él, mint a törvény, amennyiben nem beszél teljes ülési, illetőleg jogegységi határozattál, hanem a teljes ülés, illetőleg a jogegységi tanács büntetőjogi döntvényeiről és előírja, hogy a döntvényeket feliratukban így