Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 59 csupán a hó első napját, hanem még azt követő néhány napját is — valamely menetnek eleje nem jelenti csupán az első sort, hanem a menet kezdetén haladó sorokat is. Epen így valamely időszaki lapnak eleje sem jelenti e lapnak csupán első oldalát, hanem a lap terjedelméhez képest annak első harmadát vagy első negyedét. Amikor tehát „Az Est" szerkesztője a szóbanforgó ítéleteket az 1928. február 18. napján 16 oldalnyi terjedelemben megjelent számának 3. és 4. oldalán, tehát második lapján közölte, akkor megfelelt a St. 43. §-a alapján a bíróság által reá rótt annak a kötelezettségnek, hogy az ítéleteket a lap elején tegye közzé s viszont a kir. ítélőtábla a törvényes kötelességen túlmenő terhet rótt a lapra akkor, midőn a fenti közléssel be nem érve, a lapot újabb közzétételre kötelezte olymódon, hogy a közzététel a lap első oldalán történjék Ebből következőleg túlment a kir. ítélőtábla a törvényes magyarázat korlátain azáltal is, hogy az első oldalon használatos betűkkel való közzétételt követelte. A törvény ugyanis csupán rendes nyomással való közzétételt ír elő. Már pedig valamely lap rendes nyomása nem jelenti a lap első oldalán levő nyomásnak módját, tehát nem jelenti csupán a legnagyobb ú. n. Ciceró betűk használatát, hanem általában olyan nyomást, amely rendesnek tekinthető, tehát amely nem túl apró és nehezen olvasható, hanem oly betűkkel van szedve, amelyet a lap belsejében, bárha csak csekélyebb jelentőségű hírek közlésénél használni szokott. A jelen esetben igaz ugyan, hogy a közzététel a rendes nyomásnál valamivel kisebb betűkkel történt, de azért ezek a betűk is könnyen olvashatók s ilyen betűkkel van szedve a lapnak több más természetű közleménye is úgy, hogy a lap szerkesztője lényegileg eleget tett a St. azon kívánalmának is, hogy a közzététel rendes nyomással történjék. Viszont pedig a kir. ítélőtábla kétségtelenül a törvény helyes értelmén túlmenő kötelezettséget rótt a szerkesztőre akkor, midőn az ítéleteknek a lap első oldalán használatos betűkkel való közzétételét rendelte el. Ezek szerint tehát a kir. ítélőtábla álláspontja a törvény szövegezésében alapra nem talál.