Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

36 Anyagi jog. Ezt a kötelességet mulasztá el vétkesen a vádlott akkor, amikor a fertőzés közelfekvő lehetőségét figyelmen kívül hagyva, de sőt az ezirányú figyelmeztetést is semmibe véve érintkezett nemileg feleségével és az ő e gondatlan, majd pedig a szándékossággal határos cselekménye oka volt annak, hogy felesége hosszú ideig tartó betegségbe esett. Nem tévedtek tehát az alsóbbfokú bíróságok amikor megállapították, hogy vádlottnak ez a cselekménye bűncselekmény. 892. szám. §. A Btk. 315. §-nak második büntetési tételében említett „valaki" alatt nem a tettesek, vagy részesek, hanem csak az ezeken kívüli személyek érthetők. A társtettes halála esetében tehát ez a törvényhely a részesekre alkalmazást nem nyerhet. E. H. 1927. december 20-án B. III. 9296/1926. szám. Elnök: Magyar István kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Geszti Andor kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Aczél Imre koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria a közegészség elleni bűntett miatt id. Sz. L., özv. L. Gy.-né sz. Á. J. és özv. Cs. M. sz. Cs. Á. ellen indított bűnügyet, amelyben a d.—i kir. törvényszék 1926. évi január hó 16. napján B. 4803/60—1924. szám alatt, a d.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá vádlottaknak és védőiknek fellebbezésére 1926. évi október hó 29. napján B. II. 972/66—1926. szám alatt ítéletet hozott, a közvádló, továbbá a vádlottak védői részéről a vádlottak csatlakozásával használt s az utóbbiak részéről írásban indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria özv. Sz. Gy.-né vádlott és védője semmiségi panaszának a Bp. 385. §. 1. c), valamint özv. Cs. M.-né vádlott és védője semmiségi panaszának a Bp. 385. §. 1. b) és c) pontja alapján használt részét visszautasítja, a többi panaszt pedig elutasítja. Indokolás: ... Ami viszont a bűncselekmény megállapításának kérdését illeti, e részben a vádlottak érdekében bejelentett semmiségi panaszok azért nem helytállók, mert a vádlottak a való tények szerint nemcsak elhallgatták a lépfenés tehén az egészségre veszélyes, illetőleg ártalmas tulajdonságát, hanem id. Sz. L. vádlott a helyett, hogy a tehenet az orvosi utasításnak megfelelően a dögtéren elásatta volna, a tehén részeinek a sütőházba való beszállításánál