Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 25 Ezen a napon, de még az ítélet kihirdetése előtt a kir. törvényszékhez kérvény érkezett be, amelyhez csatolt esketési anyakönyvi kivonat szerint a vádlott és a sértett között 1892. évi június hó 28. napján házasság jött létre. Ennek folytán a kir. törvényszék 6720/1892. B. számú végzésével az ez ügyben hozott 1-, 2- és 3-ad bírói ítéleteknek a büntetési tételt megállapító részét hatályon kívül helyezte és a vádlottra a harmadbírói ítélettel kiszabott büntetést a Btk. 240. §-a értelmében végre nem hajthatónak mondotta ki. A kir. ügyész fellebbezése folytán a d—i kir. ítélőtábla 1892. évi szeptember hó 6. napján 3279/1892. B. szám alatt hozott végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a törvény nem az ítélet meghozatalától, hanem annak kihirdetésétől teszi függővé azt, hogy a tettes és a sértett között létrejött házasság esetében az erőszakos nemi közösülés nem büntetendő, az ítélet szó alatt pedig kétségtelenül nem egyik vagy másik fokban eljárt bíróság ítélete, hanem fellebbezés esetében mindhárom bíróság ítéletének egybevetett jogerős egésze értendő. Ezt a végzést a m. kir. Kúria 1893. évi január hó 10. napján 10.759/1892. számú végzésével annak kiemelése mellett, hogy a Btk. 240. §-a a Btk. 116. §-ától eltérő intézkedést tartalmaz, helybenhagyta. II. Az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete miatt 7 hónapi börtönre elítélt N. K. bűnügyében a vádlott és sértett a másodbírósági ítélet meghozatala után, de ennek, valamint a harmadbírósági ítéletnek kihirdetése előtt törvényes házasságra léptek és ez alapon a vádlott perújítás alakjában kérte a büntetés mellőzését. A b.—i kir. büntetőtörvényszék 1893. évi április hó 19-én 10.054 1893. B. száin alatt hozott ítéletével e kérelemnek helyt adott, a m. kir. Kúriának ítéletét hatályon kívül helyezte és vádlottat felmentette azzal az indokolással, hogy a Btk. 116. §-a s az ennek értelmezése körül kifejlődött az a gyakorlat, hogy a magánindítvány csak az elsőbírói ítélet kihirdetéséig vonható vissza, a Btk. 240. §-ára azért nem alkalmazható, mert míg az a viszony, amely a magánindítvány visszavonhatóságának alapja (házasság, rokonság, szolgálat, közös háztartás stb.), már a cselekmény elkövetése idejében fennforog és létezik s így a sértett félnek már a vizsgálat stádiumában módjában áll a vádat visszavonni,