Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi Jog. 7 Az ellentét ugyanis a fenti két kúriai határozat között kizárólag abban a kérdésben merült fel, hogy egy későbbi szigorúbb döntvénnyel szemben a Btk. 2. §-a alapján alkalmazható-e az előző enyhébb döntvény. A kérdésnek az a szövegezése tehát, amely a döntvényt nem egy korábbi enyhébb döntvénnyel, hanem egy korábbi enyhébb gyakorlattal állítja szembe, túlmegy a felmerült vitás elvi kérdés keretén, mert a gyakorlatot a döntvénnyel egyenlő jelentőségűnek tekinti, holott amannak semminő kötelező ereje nincs, emennek hatálya pedig* az összes bíróságokra kötelező. Tekintettel továbbá arra, hogy ugyanabban az elvi kérdésben ellentétes jogegységi döntvények nem is keletkezhetnek, mert a Ppé. 71. §-a és az 50.200/1912. I. M. számú rendelet 18. §-a értelmében a jogegységi döntvényt csak teljes ülési határozat változtathatja meg, a kérdés szövegében csupán a teljes ülési döntvényt lehet szembeállítani a korábbi ellentétes jogegységi vagy teljes ülési döntvénnyel. Mindezekre tekintettel a vitás elvi kérdés szövegét a jogegységi tanács akként módosította, hogy a teljes ülési döntvényt a meghozatala előtt elkövetett cselekmények tekintetében akkor is alkalmazni kell-e, ha az szigorúbb rendelkezést tartalmaz, mint az előzőleg hatályban volt jogegységi vagy teljes ülési döntvény. III. Ezen elvi kérdés eldöntésénél az irányadó, hogy a döntvény a Btk. 2. §-ában felsorolt jogi kútfők valamelyikének fogalma alá vonható-e. A Btk. 2. §-a törvényekről, gyakorlatról és szabályról beszél Bár a Ppé. 75. §. első bekezdése szerint a kir. Kúriának jogegységi, valamint teljes ülési határozatát a bíróságok mindaddig követni kötelesek, amíg azt a kir. Kúria teljes ülése meg nem változtatja s bár ugyané szakasz második bekezdése szerint ezen határozatok a hivatalos lapban közzéteendők és kötelező hatályuk a közzététel napjától számított tizenötödik nappal kezdődik, amely rendelkezések az ilyen döntvényeket jelentőség tekintetében kiemelik az egyéb- elvi határozatok sorából, mégis kétségtelen, hogy mindezek dacára a döntvény nem egyenlő erejű és jelentőségű a törvénnyel és a törvény alapján keletkezettrendeletekkel (1869 : IV. t.-c. 19. §-a), amelyek az állampolgárok összeségére kötelező új jogszabályokat, tehát új jogot alkotnak-